Pedagógus portré: Kánnainé Ivony Anna

Pedagógus portré sorozatunk második részében 2019-es "Így tanítom" pályázatunk második helyezettjét, Kánnaniné Ivony Annát mutatjuk be, aki a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola tanítója és alsós munkaközösségének vezetője. A Katolikus Pedagógiai Intézet felkérésére rendszeresen országos bemutató órákat és előadásokat tart az egyházi iskolák tanítói számára. Hazám e Föld című pályázata a teremtésvédelem témakörét dolgozta fel az általános iskola 4. osztályában. A mintegy 4 hónapot felölelő projekt szeptember 22-én, az autómentes napon indult és decemberben, a karácsonyi készülődéssel fejeződött be. Idézünk a zsűri értékeléséből: "A benyújtott pályázati anyag jól kidolgozott, részletes és innovatív, egy olyan segédanyag, jó gyakorlat melynek mind tartalmi, mind módszertani elemei könnyen adaptálhatóak és egyértelműen az élményközpontú tananyag-feldolgozást biztosítják." A pedagógussal az interjút Kiss Mária Rita, a Barankovics István Alapítvány pedagógiai programjainak vezetője készítette. 

KMR: Szeretettel gratulálunk a második helyezéshez, amit egy igen erős mezőnyben értél el. Arra kérlek, beszélj egy kicsit magadról, a szakmai életutadról, tanári szerepfelfogásodról! Ha fogalmazhatom így a kérdés lényegét: mi a pedagógusi credod?

KIA: Nagyon köszönöm.

35 éve vagyok tanító, 1996 óta katolikus általános iskolában dolgozom. Már az is nagy örömmel töltött el, hogy nem én választottam az egyházi iskolát, hanem hívásra érkeztem, azóta is szüntelenül érzem a kegyelmet. Az itt töltött éveim alatt lettem mentor- és mesterpedagógus is. Napi munkámat Márk evangélista (Mk 10,45) verse határozza meg: Az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon…

KMR: Mi motivált arra, hogy a 2019-es Így tanítom pályázatunkban részt vegyél?

KIA: A Hazám e Föld című projektünk egy egész tanévet átfogó program volt, melynek első félévi eseményeit írtam le a dolgozatomban. A pályázatban meghirdetett téma szerencsésen találkozott az elmúlt tanévben végzett tevékenységemmel.

KMR: A teremtésvédelem témáját választottad, ami természetvédelem, klímavédelem néven manapság igen sokat szerepel a sajtóban, mind a társadalomban, mind pedig a közoktatásban. Idén is több ilyen pályázat érkezett be hozzánk. Szerinted van-e különbség klímavédelem és a teremtésvédelem között? Ha igen, miben látod ezt?

KIA: 2017 februárjában - egyházmegyei küldöttként -, kétnapos teremtésvédelmi konferencián vettem részt, melynek alapja Ferenc pápa Laudató si’ kezdetű enciklikája volt. Ebben jelentős szerep jut a környezetvédelemnek, a természeti értékek megbecsülésének. Míg a sajtóból kizárólag a klímavédelemről hallunk, az enciklika és a konferencia neves előadói keresztény szemmel közelítették meg a kérdést, feltárták, hogy van helye a környezetvédelemnek az Egyházban.

KMR: Az általános iskolában valósítottad meg a projektet. Milyen nevelési célokat tűztél ki? mennyire sikerült megvalósítani őket? Hogy fogadták a gyerekek? Milyen visszajelzéseket kaptál?

KIA: Iskolánk 2014-ben elnyerte az Örökös Ökoiskola címet, ezért is különösen fontosnak tartom tanulóink fenntarthatóságra való nevelését, hasznos szokások, jó gyakorlatok kialakítását. Negyedikes osztályom egy nagyon érdeklődő, lelkes közösség volt, sok-sok ötlettel gazdagították ők is az elképzeléseimet. Mindvégig éreztem a szüleik támogatását, együttműködtek velünk. Így lehet egy program sikeres, így van értelme a nevelésnek, ha a gyermek ugyanazt hallja-látja otthon, mint az iskolában.

KMR: Mit gondolsz arról, hogy mi az iskola társadalmi funkciója a XXI. század elején? Mennyire tudja betölteni ezt a hivatását? Épp most jöttek ki a legfrissebb PISA kutatás eredményei, amelyek kis javulást jeleznek, de a magyar tanulók átlag eredményei még mindig az OECD átlag alatt vannak. Te mit gondolsz erről? Hogyan lehetne jobbá tenni az oktatás-nevelés hatékonyságát? Mit tehetünk mi, pedagógusok a javulás érdekében?

KIA: Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egyházi iskolában több idő jut arra, hogy tanulóinkat világnézetükben, viselkedésükben, egész személyiségükben formálni tudjuk. Egy diák sokkal többet elfogad, illetve megtesz, ha érzi, hogy szeretik, ha a pedagógussal való kapcsolatát a kölcsönös bizalom határozza meg. A tananyag és az oktatás módja korszerűsödött, de a nevelés legalapvetőbb feladatai nem függnek a kortól, most is ugyanazok, mint korábban voltak, a gyermek lelkét ma is hozzá közel kerülve kell alakítani.A modern oktatási módszerek lassan kezdik felváltani az „elavult” formákat, azonban, mint mindenben, ebben is szerencsés megtalálni a mértéket

KMR: Tanári Kerekasztalunk az iskola nevelő, felnőtt életre felkészítő funkciójának erősítése érdekében dolgozik. Véleményed szerint hogyan, milyen eszközökkel tudnánk erősíteni jobban ezt a szemléletet a pedagógusok körében?

KIA: Többféleképpen szólítanám meg a pedagógusokat, különböző rendezvényeken, más-más formában, de a gyakorlati feladatok hangsúlyozásával. Pl. konferencia hiteles előadókkal, tematikus napok meghirdetése ötletbörzével, bemutató foglalkozások arra vállalkozó pedagógusokkal, szakmai kiscsoportos továbbképzések.

 KMR: Köszönöm, hogy megosztottad velünk a gondolataidat.