„A jó demokrata bízik az emberek megjavíthatóságában, a diktatúra mindig az emberek romlottságára épít.”
„A szabadság és egyenlőség végső ellentmondásai között egyensúlyt az igazságosság teremthet, de az ellentétet igazában mégsem oldhatja fel más csak a méltányosság és a szeretet.”
„A kereszténység nemcsak dogmahitet jelent, hanem világnézetet, részletesen kidolgozott kulturális szemléletet és társadalomtudományt, amely a maga sajátosságainak megfelelő gyakorlati érvényesülést kívánja.”
„A történelem az államok romlásának sok okát ismeri, de a tiszta erkölcs még egyetlen politikai rendszer bukásának sem vált okává.”
„A diktatúra olyan rend, amelyben nincs szabadság. De ahol csak szabadság van rend nélkül, az még nem demokrácia, hanem anarchia. A demokrácia rendet kell jelentsen a szabadságban és szabadságot a rendben.”
Vallás és társadalom
A vallás az egyik legjelentősebb és legősibb kultúra-, társadalom- és közösségszervező erő. Az általa kínált értékrend és viselkedésmodellek a társadalmiság fontos alkotóelemei, nem egyszer identitásképző faktorok. A kereszténydemokrata Bálint Sándor szakrális néprajzi gyűjtései jól szemléltetik, hogy még a XX. század első felében is hogyan alakította a vallás a közösségi szokásvilágot, strukturálta ünnepeivel az időt, befolyásolta még a közösségi térhasználatot is. De mi a helyzet a XXI. századi szekularizált Európában? Vajon valóban megroppant-e az egyházak hitéleti tevékenységen túlmutató társadalmi ereje? Mi nem így gondoljuk. Olvasson a vallás modern kori funkcióit bemutató példákról és elméletekről!
2020. 07. 06.
A közel-keleti keresztények tragikus sorsa
2020. 05. 30.
Trianon egyházkormányzati következményei
2020. 05. 11.
Bálint Sándor boldoggá avatása felé
2020. 02. 12.
A vallási alapon szerveződő civil társadalom esélyei
2020. 01. 24.
Az egyházak és a rendszerváltás
2019. 11. 30.
A Vigilia története
2019. 11. 29.
Nagy Töhötöm életei
2019. 11. 29.
A Barankovics István Alapítvány rövid története
2019. 11. 21.
Keresztény politika
2019. 11. 14.