„A diktatúra olyan rend, amelyben nincs szabadság. De ahol csak szabadság van rend nélkül, az még nem demokrácia, hanem anarchia. A demokrácia rendet kell jelentsen a szabadságban és szabadságot a rendben.”
„A történelem az államok romlásának sok okát ismeri, de a tiszta erkölcs még egyetlen politikai rendszer bukásának sem vált okává.”
„A kereszténység nemcsak dogmahitet jelent, hanem világnézetet, részletesen kidolgozott kulturális szemléletet és társadalomtudományt, amely a maga sajátosságainak megfelelő gyakorlati érvényesülést kívánja.”
„A jó demokrata bízik az emberek megjavíthatóságában, a diktatúra mindig az emberek romlottságára épít.”
„A szabadság és egyenlőség végső ellentmondásai között egyensúlyt az igazságosság teremthet, de az ellentétet igazában mégsem oldhatja fel más csak a méltányosság és a szeretet.”
Vallás és társadalom
A vallás az egyik legjelentősebb és legősibb kultúra-, társadalom- és közösségszervező erő. Az általa kínált értékrend és viselkedésmodellek a társadalmiság fontos alkotóelemei, nem egyszer identitásképző faktorok. A kereszténydemokrata Bálint Sándor szakrális néprajzi gyűjtései jól szemléltetik, hogy még a XX. század első felében is hogyan alakította a vallás a közösségi szokásvilágot, strukturálta ünnepeivel az időt, befolyásolta még a közösségi térhasználatot is. De mi a helyzet a XXI. századi szekularizált Európában? Vajon valóban megroppant-e az egyházak hitéleti tevékenységen túlmutató társadalmi ereje? Mi nem így gondoljuk. Olvasson a vallás modern kori funkcióit bemutató példákról és elméletekről!
2017. 08. 07.
A „gyógyíthatatlanul lutheránus"
2017. 08. 04.
Az Eucharisztikus Élet Mozgalom
2017. 07. 25.
52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2020-ban Magyarországon
2017. 07. 24.
Az egyházak reputációja Amerikában
2017. 07. 17.
Új bizonyítékok a torinói lepelről
2017. 06. 28.
Helyzetkép a keresztény vértanúk emléknapján
2017. 06. 15.
Katolikus társadalmi napok 2017
2017. 06. 12.
A karitász és az egyház
2017. 05. 31.
Pünkösd
2017. 05. 29.