A tagállamok felelőssége a romák felzárkóztatásában

Hölvényi György azok után, hogy nemrég felvállalta a közel-keleti keresztény kisebbségek ügyét, most az Európai Parlament plénuma előtt a tagállamokban élő roma kisebbségek társadalmi integrációjának szükségessége mellett szólalt fel. A Néppárt és a magyarországi képviselőcsoport is vallja, hogy nem elég az etnikai kisebbségek ügyét pusztán döntéshozói szinten megvizsgálni és orvosolni, azokat a társadalomba beágyazva, szakpolitikai módszerekkel kell kezelni. Emellett a képviselő a parlament roma holokausztról folytatott vitájában kitért arra a tényre is, hogy a roma közösség tragédiája nem csak annak „belső vesztesége”, ellenben egész Európáé és a tagállamoké is. A kereszténydemokrata Hölvényi György szerint a romák irányába való felelősségünk nem csak a múltra, hanem a jövőre is kiterjed.

A roma Holokauszt, pontosabb nevén a Pharrajimos augusztus 2-i emléknapjához és az április 8-i roma világnaphoz közeledvén az Európai Parlament 2015. március 25-én ülést tartott a roma kisebbség integrációjának megoldatlanságáról. Ennek kapcsán felmerült a népirtás 76 évvel ezelőtti tragédiája is, ami 500 000 roma és szinti életét követelte. Az ülésen Hölvényi György a következőképp emlékezett meg a tragédiáról: „A roma népirtás az egész emberiség ellen elkövetett bűn, amelyre nincs magyarázat. Ennek örökségét itt mi mindannyian hordozzuk, akár hazánkban, akár a tágabb Európában, illetve bárhol a világban.” Damian Draghici roma származású EP-képviselő hozzászólásában hangsúlyozta „a romák elleni rasszizmus minden uniós országban létezik, és a társadalom minden szintjén megjelenik. Ha nem sikerül először kezelni a cigányellenességet, a többi szakpolitikai téren tett erőfeszítés se tud majd javítani a romák helyzetén.”

Hölvényi a múlttal való szembenézés mellett hangsúlyozta a roma közösség jelenlegi helyzetének tarthatatlanságát, felzárkóztatásuk szükségességét, külön említve az oktatás óriási szerepét. A képviselő felszólalásában kitért arra a fontos momentumra is, amikor Magyarország 2011-ben uniós elnökként fontos lépéseket tett az Európai Roma Stratégia kidolgozásával a tagállamok roma közösségeinek segítésére, helyzetük egységes kezelésére. Azonban az általános integráció az EU jelenlegi szervezeti felépítése mellett tagállamonként valósulhat csak meg, a megoldások eltérőek lehetnek. Magyarország 2012-től a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia keretében kísérli meg a leszakadó társadalmi csoportok szociális, gazdasági helyzetének javítását és a szegénység felszámolását. Hölvényi György a következőképp nyilatkozott a magyar modell eredményeiről és a tagállamok feladatairól: „A változáshoz azonban idő kell. Hosszú, évtizedes kitartó munkára van szükség. Mindenki csinálja meg a házi feladatát! A romák társadalmi felzárkózása nemcsak az egyik legfontosabb stratégiai kihívás, hanem az egyik legígéretesebb lehetőség is Európa számára!"