Fókuszban a net generáció és oktatása

A Barankovics István Alapítvány Ifjúságkutatási Műhelyének keretei között működő tanári kerekasztal május 10-én immár második alkalommal rendezte meg tanári szakmai napját. Ezúttal a digitális állampolgárság, a „netzenship” kérdései álltak a konferencia fókuszában. A „Digitális bennszülöttek az osztályteremben” címet viselő rendezvény célja az Y és a Z generáció világának megismertetésén túl a kérdéssel kapcsolatos nevelési feladatok, konkrét és praktikus oktatási módszerek bemutatása volt. A résztvevők többek között arra a kérdésre keresték választ, hogyan lehet hidat építeni a digitális bennszülött diákok és a bevándorló tanárok közé, illetve miért érdemes, hogyan kell pedagógiai előnyt kovácsolni abból, hogy tanítványaik a világhálón élnek.

A szervezők abból a megfontolásból kiindulva, hogy a fiatalok élet- és szokásvilágának ismerete nélkül nem lehetséges hatékony pedagógiai munka, olyan előadókat hívtak meg, akik e digitális nemzedék kultúráját több aspektusból mutatták be. A konferencia első előadója Merena Rudolf kommunikációs szakértő volt, aki a Barankovics István Alapítvány által meghirdetett esszépályázatra beérkezett pályaművek tükrében beszélt a fiatalok jövőképéről és arról, hogy vajon a digitális technológiai környezetben történő szocializáció digitalizálja-e a fiatalok jövővízióit is. Ujhelyi Adrienn, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tanársegédje szociálpszichológiai megközelítésben mutatta be az internethasználat individuális, interperszonális és csoportszintű viselkedésmódosító hatásait.  Sokak szemében a digitális korosztály „kockái” egységes arcot mutatnak, alaposabban megvizsgálva azonban e mögött egy olyan összetett világot találhatunk, aminek megismerése elengedhetetlen a kultúra-azonos pedagógia megalapozásához. A „geek”-ek, „nerd"-ök és „hacker"-ek közötti különbségtétel esetenként ugyanolyan fontos lehet, mint annak ismerete, hogy mi a különbség a „kockák” és a „hipszterek” világa között, vagy például, hogy mi a közük ez utóbbiaknak a digitális kultúrához. A konferencián az eligazodást két mesterszakos tanárjelölt Ferencz Kitti „Kockának lenni jó” és Györffy Miklós „A hipszterek szerint a világ” című referátuma segítette.

Az ifjúságszociológiai és szociálpszichológiai megközelítések – bár nélkülözhetetlenek a sikeres oktatáshoz – önmagukban, megfelelő pedagógiai módszerek nélkül nem elegendőek sem arra, hogy a diákok és a tanárok közösen és sikeresen igazodjanak el a digitális világ útvesztőiben, sem pedig arra, hogy egy pedagógus modern digitális tanárrá váljon.  A „jó gyakorlatokat” két, eltérő nevelési helyzetet bemutató példán keresztül ismerhették meg a konferencia résztvevői. Rácz Krisztina középiskolai társadalomismeret tanár, a Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolából a „netizenship” veszélyeit, a netikett oktatásának fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, milyen módszerekkel tanítható ez a kérdéskör, hogyan akadályozható meg, hogy a diákok a cyberbullying áldozataivá, vagy tudatlanságból internetes bűnelkövetőkké váljanak. A sikeres kezdeményezések sorában említette a T.A.B.B.Y. és a Biztonságos Internet projektet, oktató számítógépes játékot ajánlott a kanadai Mediasmart portál gazdag anyagából, ahol korosztályonként kidolgozott kész óravázlatok várják az érdeklődő pedagógusokat.  A modern, digitális technika oktatásban való alkalmazására komoly módszertani hátérrel kidolgozott példát mutatott be Szőnyi Andrea, az USC Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója. Az Alapítvány holokauszt-túlélőkkel és szemtanúkkal készült videointerjúkat tartalmazó Vizuális Történelmi Archívumának anyagaiból többek között interaktív oktatási portál készült, ahol a diákok a rendelkezésükre álló interjúrészletekből maguk vághatnak és készíthetnek dokumentumfilmeket. Az IWitness program nemzetközi sikere pedig kitűnő példa arra, hogy a diákok motiváltságra építve nemcsak az ismeretelsajátítás, hanem maga a szemléletformálás is hatékonyabb tud lenni.

A konferencia zárásaként Kiss Mária Rita, a Barankovics Alapítvány ifjúsági projektjének szakmai vezetője összegezte a konferencia tanulságait és hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos megújítása. Ez aktuálisan a digitális oktatási lehetőségek adaptálását jelenti, amelyet mára már a világhálón elérhető számos jól kidolgozott segédanyag tesz lehetővé. A tanári kerekasztal eddig két szakmai napot szervezett, amelynek témaválasztása nem volt véletlen. Az első, tavaly novemberben, a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésének jelentősége, a mostani pedig a digitális világ nyújtotta pedagógiai előnyök mellett érvelt. A kettő szintézisét jelenti majd az Alapítvány szeptemberben induló programja: az Online Demokrácia Activity, ami egy kreatív, játékos, web platformon folyó tanulmányi verseny lesz. Digitális oktatás-módszertani kísérlet egy olyan témában, amit a mai magyar közoktatásban mostohagyerekként kezelnek, holott a fiatalok társadalomszemléletének formálásáról egyetlen közösség sem mondhat le.

A konferencia előadásanyagai letölthetőek innen.

A konferencia szakmai támogatója a Hanns-Seidel Alapítvány.