Aláírással az identitásunkért

 A nemzeti-konzervatív oldalon jelenleg két fontos aláírási kampány zajlik. Az egyik a nemzeti régiók, a másik a gyermekek védelmére irányul. E két kampánynak a természetes identitások védelme a közös sajátossága. A konzervatív oldal meg akarja védeni a hagyományos és jól bevált nemi és nemzeti identitását, míg a neoliberális oldal ezeket meg akarja haladni mesterségesen konstruált művi identitásokkal. Az identitások praktikus szinten is összefüggésben állnak egymással: az erős nemi identitás pozitív hatással van az etnikai identitásra, és fordítva.

1. Indentitás

Még a 20. század végén is teljesen elfogadott volt, hogy az ember identitását elsősorban a sors határozza meg. A születéssel nemcsak a biológiailag adott nem és rassz, hanem a kulturálisan meghatározott etnikum, nyelv és vallás is meghatározódott. Ebben a paradigmában az embernek, mint eszes lénynek az volt a feladata, hogy az sors által adott identitását magas fokon megélje és művelje.

A modern nyugati országokban ez a klasszikus képlet összeomlóban van. Az ész hübrészétől eltelt haladók nem hajlandók elfogadni, hogy vannak természeti és társadalmi struktúrák, amelyek az individuum felett állnak. A liberális individualizmus szerint a személy felett semmi sem állhat. A haladók nem fogadják el, hogy a sors határozza meg az identitásukat, sőt még a kialakult kategóriákat (pl. nő, férfi, székely, román) is a történelem szemétdombjára akarják dobni.  

Az LMBT csoport tagjai maguk akarják meghatározni a nemüket, ami nemcsak azt jelenti, hogy a férfi vagy női létformát szabad választásnak tekintik, hanem azt is, hogy sokféle nemi identitás (LGBTTTIQQA) között akarnak szabadon választani. A globalisták az emberek nemzeti identitását akarják felszámolni és helyette olyan mesterségesen konstruált kereteket ajánlanak, mint világpolgárság vagy európaiság.

A haladók az elmúlt évtizedekben olyan sikeresek voltak a természetes identitások felszámolásában, hogy lassan már a nemzeti-konzervatív oldal is felébred a csipkerózsika álmából. Ez egyben azt jelenti, hogy az identitás témakörében is kialakulóban van egy társadalmi vita. Az egyik oldalon állnak a nemzeti-konzervatívok, akik megakarják őrizni – Spinoza szavaival élve – „Isten avagy a természet” által adott természetes identitásokat, úgymint nem vagy etnikum. A másik oldalon pedig a haladók olyan élcsapatai, mint az LMBT vagy a globalista kozmopoliták, akik a természetes indentitások helyett művi identitásokat szorgalmaznak.

Az identitásról szóló társadalmi vita centrumában a norma meghatározása áll és a vita két markánsan különböző irányába dőlhet el. A közeljövőben a biológiai alapokon álló nemiség lesz a norma, amiben az LMBT csak tolerálható kisebbséget jelent vagy éppen fordítva, a szabadon választott nemiség lesz a norma, amelyben a biológiai férfi és nő csak páriaként élhet. Ugyanez elmondható az etnikummal kapcsolatban is. Továbbra is a történelmileg kialakult etnikumok jelentik a viszonyítási pontot, amely mellett az európaiság vagy a kozmopolitizmus csak egy érdekes színfolt lesz, vagy éppen fordítva ők jelentik a normát és az etnikumok, népek és nemzetek csak ósdi relikviák lesznek.

A két oldal között filozófiai szempontból az a döntő különbség, hogy eltérő módon gondolkodnak az individuum szerepéről a világban. A nemzeti konzervatívok elfogadják, hogy az individuum része egy nagyobb rendszernek, amelyet vagy a teremtés vagy az evolúció többmillió éves folyamata szentelt fel.  Ebből fakadóan az amazonasi őserdő, a tengeri ökoszisztéma, ugyanúgy az individuum felett álló szentség, mint a tulajdon, a házasság vagy éppen a haza. Az egyéneknek pedig az a feladata, hogy a természet és a társadalom adta struktúrák között boldoguljon.   

Ezzel szemben a neoliberálisok semmilyen természeti vagy történelmi eredetű struktúrát sem fogadnak el adottnak, mivel az individuumot tekintik a legfelső tekintélynek. Szerintük az ember a természeti és a történelmi struktúrák felett áll és az a hivatása, hogy legyőzze és uralja azokat. A neoliberális paradigmában csak egyetlen abszolútum van: az individuum érdeke és akarata, minden más érdek, érték vagy létezés csak annyiban tolerálható, amennyiben a mindenható szubjektum érdekét és akaratát szolgálja. Ebben a paradigmában a természet és a történelem évezredei alatt kifejlődött struktúrái habozás nélkül elpusztíthatók és elpusztítandók, ha a korlátozzák az individuumot, pontosabban világ  politikai és gazdasági vezetőit.  

A liberalizmus sohasem titkolta, hogy számára az emberi szabadság elsősorban a tőke és a vállalkozás szabadságát jelenti. A neoliberális gazdaságfilozófiától egyenes út vezet a tőkés társaságok világuralmáig, ahogy arra már Korten is rámutatott. Ezért teljesen érthető, hogy az individuumot abszolutizáló metafizikai érveléseket a tőkés társaságok tulajdonosai és főrészvényesei saját hatalmuk és befolyásuk abszolutizálásaként értelmezik.

Egy bekezdés erejéig az identitás praktikus összefüggéseire is érdemes kitérni. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy az LMBT sikereivel és befolyásával párhuzamosan csökken a klasszikus családmodell befolyása, illetve a gyermekvállalás mértéke. Európában a termékenységi ráta már most sem éri el a szükséges 2,1 gyermek/nő arányt, vagyis minden őshonos európai etnikum sorvad. Az LMBT erősödése tovább csökkenti a gyermekvállalást, ez pedig felgyorsítja a természetes fogyást. Így demográfiai okok miatt is elkerülhetetlenné válik a határok megnyitása és a tömeges bevándorlás. Tehát az LMBT mozgalom megerősödése direkt módon vezet a klasszikus nemi és etnikai identitás gyengüléséhez.

2. Hagyja abba a Disney a gyermekek LMBT irányú manipulálását

A CitizenGo kampányának az apropóját az első LMBT-szereplős Disney-Pixar film, az Előre (Onward) adja. A filmet március 6-án mutatták be az amerikai mozikban, majd még ebben a hónapban Magyarországon is. Ezt az amúgy érdektelen rajzfilmet az teszi hírhedté, hogy szerepel benne egy leszbikus rendőr (Specter). A felügyelőnő szexuális orientációját a főszereplő elf fivérek említik meg mintegy mellékesen. Szerencsére a magyar verzió ezt a homoszexuális utalást ügyesen elkerüli. „Nem könnyű a kezdő szülőknek. A párom lányától a hajamat tépem." Az eredetiben szereplő csajom szó helyett szerepel itt a párom, s így eltűnik a kijelentés homoszexuális jellege.

Ez persze csak a kezdet volt. A kacsamesék legújabb történeteibe is felvillan egy meleg apuka. Egy cserkészavató (!) ünnepségen Violet „Apával vagyok” pólóban jelenik meg, amire egy másik szereplő örömmel felkiált: „Violet két apától van!” A mese társrendezője, Frank Angones úgy nyilatkozott, hogy „a két apuka nem túl jelentőségteljes szereplő a történetben, de bízom benne, hogy ez változik majd a későbbi részek során”.

A párizsi Disneyland tavaly júniusban megtartotta első hivatalos homoszexuális Pride fesztiválját (Magical Pride Parade). A vidámparkban korábban is tartottak kisebb felvonulást homoszexuális csoportok, tavaly viszont maga a park is beállt a rendezvény mögé.Látható tehát, hogy a Disney megkezdte a gyerekek LMBT érzékenyítését. A "Hagyja abba a Disney a gyermekek LMBT irányú manipulálását" című petíciót már 650 ezer ember írta alá. A cél az egymillió aláírás elérése a kampány végéig, 2020. június 29-ig. A kezdeményezés ide kattintva írható alá.  

A globalisták számára a legkönnyebb célpontot a nemzeti kisebbségek jelentik. Elvileg az Európai Unió magától is – mindenféle civil kezdeményezés nélkül – megvédhetné az őshonos nemzeti kisebbségeket a többségi sovinizmussal szemben. Mikor beléptünk az Európai Unióba, akkor még tele voltunk ilyen reményekkel. A nemzeti-konzervatív oldal még mai örömmel venne ha így változna meg az Európai Unió. A valóság azonban kiábrándítóan más. Az Unió bürokratái minden fajta nemzeti identitástól idegenkednek. Brüsszel most a székelyeket, katalánokat és baszkokat hagyja magára, hogy a következő lépésben a magyar, a román és a spanyol identitást számolja fel.

A Székely Nemzeti Tanács évekig pereskedett az Európai Bizottsággal, mire megkapta a jogot, hogy aláírás gyűjtésbe kezdhessen az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében. A kezdeményezés célja, hogy gazdaságilag is segítse ezeket a kisebbségeket és régiókat. Ezek a régiók hosszú évtizedek óta fejlesztési gondokkal küzdenek, mivel a kormányaik nem támogatják eléggé fejlődésüket. A végső cél az, hogy a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhassanak európai támogatásokra.

Ezt a célt a nagyvárosok is megfogalmazták, akik szintén azt szeretnék elérni, hogy közvetlenül fordulhassanak a Brüsszelhez európai forrásokért. Tekintettel arra, hogy a nagyvárosokban a haladók mindig is erős befolyással rendelkeznek, így nem meglepő, hogy Brüsszel a nagyvárosok kéréséhez sokkal pozitívabban viszonyul, mint az őshonos nemzeti kisebbségek kéréséhez.

Bár a székely kezdeményezés mind a 25 nemzeti régiónak hasznos lenne, de a kezdeményezőknek nem sikerült megszólítani a többi őshonos európai kisebbséget, amiben a távolság, a nyelvi és kulturális különbségek, illetve a pandémia is szerepet játszhatott. Így a még szükséges hétszázezer aláírást főleg a határon belül és kívül élő magyaroknak kell május hetedikéig összegyűjteni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a magyar és a nem-magyar barátaink figyelmét is felhívjuk erre a nehezen kiharcolt lehetőségre.

Szerencsére az aláírás könnyen megtehető. Ha ide kattint, eljut a honlapra.   

Tóth I. János