A Minority Safe Pack akció és tanulságai

Április 8-án 23.59-kor zárult be az a honlap, ahol támogatni lehetett a FUEN által indított Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezést. „Nem vagy egyedül!”- hirdette az aláírásgyűjtő kampány egyik szlogenje, s valóban, az előzetes számítások szerint több mint 1 200 000 európai polgár állt ki aláírásával az európai őshonos kisebbségek jogainak előmozdításáért.

A kép forrása a kezdeményezés mögött álló FUEN honlapja. 

A kezdeményezés háttere

Az EU-ban ugyan számtalan jogszabály[1], jelentés és állásfoglalás – szám szerint 21 – rögzíti az őshonos kisebbségek védelmének kötelezettségét, a gyakorlatban e jogok nem érvényesülnek maradéktalanul. Leginkább azokban a régiókban gyakoriak a diszkriminatív esetek, ahol a magyar kisebbségek élnek. Az őshonos kisebbségek érdekeiért síkra szálló magyar EP képviselők, többek között Csáky Pál, vagy a Fideszes Gál Kinga és Bocskor Andrea többször felhívták a figyelmet az uniós politika történelmi kisebbségekkel kapcsolatos anomáliáira. Ezek egyike, hogy az uniós kisebbségpolitika nem egyenlő mértékkel kezeli a társadalmi kisebbségek és a bevándorlók, az új vallási kisebbségek és a szexuális kisebbségek, másrészről pedig az őshonos kisebbségek ügyét: míg az előzőeket kiemelt védelemben részesíti, addig az őshonos kisebbségek lényegesen kevesebb figyelmet kapnak.  Korábban már nem egy alkalommal kezdeményezték e kettős mérce megszüntetését. Rámutattak arra az ellentmondásra is, hogy miközben az unió a világ minden táján felemeli a szavát az emberi jogok védelmében, a határai között zajló diszkrimináció kapcsán a tagállami hatáskörre hivatkozva nem lép fel határozottabban a kisebbségellenes tendenciákkal szemben. A főként Európa keleti felére jellemző kisebbségi közösségeket diszkrimináló gyakorlatot bizonyítja az is, hogy az unió Petíciós Bizottsága számos megkeresést kapott már a témában. Emellett több kutatási eredmény is bizonyítja a történelmi kisebbségeket ért jogsérelmek tényét. A múlt év novemberében épp a magyar állam fordult az EP- hez és az Európa Tanács elnökéhez a kárpátaljai magyarság nyelvi jogait sértő ukrán oktatási törvény kapcsán. A közelmúltban egyébként már az Európai Parlament is elismerte, hogy nincs megnyugtatóan rendezve az őshonos kisebbségek ügye, és felszólította a tagállamokat, valamint a csatlakozni kívánó országokat, hogy fokozottabban figyeljenek a kisebbségek identitásának védelmére, nyelvi jogaiknak érvényesülésére. Ez volt az első alkalom, hogy az EP a témát megillető súllyal foglalkozott a történelmi kisebbségek védelmével, azonban továbbra sincs az uniónak hatékony eszköze a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére.

Az őshonos kisebbségi jogokkal kapcsolatos problémák inspirálták a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezést. Első alkalommal 2013 nyarán iktatták az Európai Bizottságnál, de az hatáskör hiányára hivatkozva (ez szerepel egyébként a leggyakrabban a visszautasítás okaként más sikertelen polgári kezdeményezéseknél is) elutasította a Minority Safe Pack nyilvántartásba vételét. Az akció fő szervezői a  FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) kisebbségi érdekképviselet platformja és vele együttműködve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ekkor az EU Törvényszékéhez fordult és pert nyert, minek nyomán tavaly tavasszal elindulhatott a most április 8-án befejeződött aláírásgyűjtés.   Az alapítók kezdeményezésükben rámutatnak azokra az uniós szakpolitikákra, amelyekbe beilleszthető lenne a kisebbségvédelem eszközrendszere. A Minority SafePack hat területen – nyelvoktatás-művelődés, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás – összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot fogalmazott meg, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát.   

A Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezés RMDSZ honlapjának nyitó oldala. 

Az RMDSZ Romániában 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalta és több mint 300 ezret teljesített. Szlovákiában 57890-en, más források szerint 68 619 támogatták a kezdeményezést.. (http://felvidek.ma/2018/04/berenyi-jozsef-az-osszefogas-eredmenye-a-siker/)  A szervezést a Magyar Közösség Pártja végezte, amely a FUEN tagszervezete, de a megvalósításban részt vett a Csemadok, a Via Nova Ifjúsági Csoport, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom, a Diákhálózat, a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői, a Kassai Magyarok Fóruma, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is, és természetesen a Magyar Közösség Pártja aktivistái.

 Az utolsó hónapok finisének egyik plakátja A kép forrása: a mozgalom Facebook profilja 

Március 15-én a Kárpát-medence nagyvárosaiban több mint 500 magyar önkéntes gyűjtötte az aláírásokat.  Az akcióba beszállt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is.  A Magyar Postán ingyenesen lehetett feladni a támogató nyilatkozatokat. Példaértékű, hogy mind a tizenhárom magyarországi nemzetiség is a Minority SafePack mellé állt, a Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezésére, emellett a magyar országgyűlés is egyhangú határozatot hozott a kezdeményezés támogatásáról.  Az összegyűlt több mint 800 ezer magyarországi aláírás kiállás a határon túli magyarok mellett, emellett azt üzeni Európa őshonos kisebbségeinek is: „Nem vagytok egyedül.” 

Dávid és Góliát

Az európai polgári kezdeményezés feltételei olyannyira szigorúak, hogy nagyon nehéz élni az európai polgároknak ezzel a jogintézménnyel: az eddigi 68 polgári kezdeményezés közül mindössze négy esetben beszélhetünk sikeres akcióról. Most – bár az aláírások hitelességének ellenőrzése még folyamatban van – a Minority Safe Pack lehet az ötödik, ahol sikerült elég támogatót szerezni.

Az európai polgári kezdeményezés eljárásjogi szabályai szerint 1 millió aláírás szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendjére tűzze a téma tárgyalását. További megkötés, hogy az unió 28 tagállama közül legalább hétben meg kell lenni a minimálisan megszabott támogató nyilatkozat számnak. A szükséges hét ország helyett az őshonos kisebbségek védelméért indított akcióban 11 teljesítette az előírt kvótát: Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Olaszország és Szlovénia. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány uniós ország adata:

Az adatok forrása az Európai Bizottság hivatalos nyilvántartása az európai polgári kezdeményezésekről  és a Minoritty Safe Pack FUEN által készített honlapja  

„A magyarok viszik be a hátukon az őshonos kisebbségek jogvédelmét az Európai Unióba.”

Mint azt Oriskó Norbertnek a tanulságokat összegző cikke (ahonnan a címként választott idézet is származik) megjegyzi és a fenti táblázatból is érzékelhető, a kvótát teljesítő 11 ország adta az aláírások közel 94%-át, míg a többi 17 országban csak az összes aláírás 6.5%-a gyűlt össze. Európa különböző régiói igen eltérő eredményességgel teljesítettek, aminek hátterében több ok is állhat. A kisebbségi problematika nem azonos súllyal van jelen Európában. Az unió tagállamai nemcsak eltérő arányban rendelkeznek nemzeti kisebbségekkel, de azok helyzete, kulturális és anyanyelv használati jogaiknak érvényesülése is nagy változatosságot mutat. Ami Európa keleti felén napi probléma, más országokban régen túlhaladott kérdés lehet. Következésképp egy ilyen projekt is más-más reakciókat válthat ki az érintettekből és természetesen a többségi társadalom tagjaiból is. Ahol magas a kisebbség integráltsági foka, kevesebben tekinthetik támogatásra szoruló témának a FUEN kezdeményezését. A többségi társadalom tagjainak hozzáállása az aláírásgyűjtéshez minden bizonnyal függ az adott ország politikai kultúrájától, a politikai részvételi hajlandóságtól, a kisebbséghez való viszonytól. A kiugró adatok összefügghetnek továbbá maguknak az érintett kisebbségek szervezettségével. Természetesen a táblázatban található adatok alakulására nagy hatással lehet az aláírásgyűjtő kampány intenzitása is, ami viszont összefüggésben áll a FUEN és az RMDSZ adott területen való befolyásával. Szerepe lehet továbbá a támogatások területi megoszlásának alakulásában a szervezők azon stratégiai döntéseinek is, hogy mely országokat célozzák meg, ahol kísérletet tesznek a minimálisan szükséges kvóta elérésére.

Az európai uniós állampolgári kezdeményezést kísérő aláírásgyűjtési akció egy éve összeurópai üggyé emelte a történelmi kisebbségek jogainak kérdését. Bár a határainkon túl élő magyarok Európa egyik legnagyobb kisebbségének számítanak, a kérdés rendezése vitathatatlanul magyar érdek, de elvi szinten ugyanilyen fontos például a dél-tiroli német ajkú közösség (itt 80.739 ember írt alá a mozgalom Facebook profilja szerint) a katalánok, a dániai németek vagy a bulgáriai kisebbségi közösségek melletti kiállás is. Az európai összefogást szimbolizálta a héttagú kezdeményező bizottság összetétele is, amelynek tagjai között  olyan kiemelkedő személyiségek vannak, mint Hans Heinrich Hansen, dániai német, a FUEN volt elnöke (a kezdeményezők képviselője), Kelemen Hunor, romániai magyar, az RMDSZ elnöke (a kezdeményezők helyettes képviselője), Luis Durnwalder, dél-tiroli német, volt dél-tiroli kormányzó, Karl-Heinz Lambertz, belgiumi németajkú, Belgium német nyelvi közösségének volt miniszterelnöke, vagy Anke Spoorendonk, németországi dán, Schleswig-Holstein tartomány minisztere. Látnunk kell azonban azt is – amit itthon némiképp elhalványítottak a parlamenti választások témái – hogy az elmúlt egy év a kárpát-medencei magyarság összefogásának szép példája is volt egyben: Magyarországról, Romániából és Szlovákiából jött össze a jelenlegi adatok szerint az összes támogatás több mint 76%-a, csak ebben a régióban majdnem meglett az egymillió aláírás. „A siker szempontjából teljesen mindegy, hogy 800 ezer vagy egymillió volt az összes magyar szavazat, egyértelmű, hogy ez esetben a magyarok viszik be a hátukon az őshonos kisebbségek jogvédelmét az Európai Unióba.”- írta Oriskó Norbert „Nézz ránk Európa” címet viselő, közelmúltban megjelent írásában.

A kép forrása: az RMDSZ Facebook oldala 

A mozgalom vezetői most azt hangsúlyozzák, hogy a munkának nincs vége, annak egyenlőre még csak egy fontos szakasza zárult le. Az Európai Bizottságnak az aláírásgyűjtés sikere nyomán napirendre kell tűznie a kérdés tárgyalását, de arra a szabályok nem kötelezik, hogy el is indítsa a jogalkotási eljárást. Október 3-ig mindenesetre nyilvánosságra kell hozni álláspontját. A támogató szervezeteknek ebben a periódusban mindenekelőtt a tagországok lakosságát és kormányait kell meggyőzni arról, hogy a Minority Safe Pack nem a többség ellen irányul, nem vesz el jogokat tőlük, célja az európai sokszínűség megőrzése, annak a több tízmillió embernek a védelmével, akik az őshonos kisebbségekhez tartoznak.