Célkeresztben a kárpátaljai magyarság

 Lehet-e még lejjebb a magyar –ukrán kapcsolatokban? – fogalmazódott meg  a kérdés a múlt hónap végén, amikor felvetődött a konzulok kölcsönös kiutasításának eshetősége. Nos, úgy tűnik, igen. A kárpátaljai magyar értelmiségiek szeptember eleje óta tartó vegzálása a határon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiltakozása ellenére tovább folytatódott  Azóta a beregszászi konzult kiutasították, holott a vonatkozó nemzetközi és ukrán jogszabályok értelmében a konzulátusoknak joguk van állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézésére.

Emellett a múlt héten gyors ütemben gyarapodott a Mirotvorec (=Béketeremtő?)  ukrán nacionalista szervezet Ukrajna ellenségeiről vezetett „Tisztítótűz” elnevezésű adatbázisa. Míg szeptember végén  csak 5 magyar név (kárpátaljai önkormányzati vezetők, képviselők) szerepelt rajta, október 9-én már háromszáz, majd alig pár nap alatt, október 11-re a létszám 500 főre bővült. A szervezet úgy véli, hogy ezek az emberek azzal, hogy felvették a magyar állampolgárságot is, megsértették Ukrajna alkotmányát és állampolgársági törvényét, bűnt követtek el, amire üdvös hazafias tett felhívni az ukrán állami hatóságok figyelmét. Felkerült a listára Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, mert a Mirotvorec szerint beavatkozik az ukrán belügyekbe és szeparatista hangulatot szít.

A Mirotvorec weboldalt eredetileg 2014-ben hozták létre az ukrán-orosz konfliktus kapcsán. Akkor azokat listázta a szervezet, akik fegyveresen harcoltak Ukrajna ellen, most viszont a magyar kisebbség képviselői kerültek fel rá, kettős állampolgárságuk miatt. A kárpátaljai magyar sajtó a vészjósló nevű „Tisztíótúz” adatbázist „halállistaként” is emlegeti, mert miután a Mirotvorec weboldala 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait, rövid időn belül mindketten gyilkosságok áldozataivá váltak. Azonban még a leginkább mértéktartó megközelítés szerint is minimum gyűlöletkeltő céllal készült etnikai alapú listázásról beszélhetünk, amely szemben áll minden demokratikus értékkel. Az adatbázis emellett olyan érzékeny adatokat is közöl, mint lakcím, vagy az útlevélszám, amelyek nyilvánosan nem lehetnének sem hozzáférhetőek, sem megszerezhetőek. Ennek kapcsán az azóta gyűlöletkeltés miatt letiltott Mirotvorec Facebook profil azt állította, hogy az orosz titkosszolgálattól lopták el a magyar útlevelek adatait, de magyar biztonságpolitikai szakértők álláspontja szerint az sem kizárt, hogy a szervezet kapcsolatban áll az ukrán állami hatóságokkal.

Szeptember végén, amikor a magyar állampolgársági esküről titokban készített videofelvétel napvilágot látott, az ukrán ügyészség bejelentette, hogy hazaárulás miatt indít büntetőeljárást azok ellen, akik a beregszászi konzulátuson felvették a magyar állampolgárságot. Az eljárás megindításának a KKMSZ szerint nincs törvényi alapja, semmilyen ukrán jogszabály nem szankcionálja a kettős állampolgárságot, ezért a szervezet szeptember végén állásfoglalást kért a főügyésztől. Brenzovics László elnök, egy, a Hír TV-nek adott interjújában kifejtette azt is, hogy érthetetlen „miért csak az ukrán–magyar kettős állampolgárok ellen indítanak eljárást, hiszen van több százezer ember, akinek van román, vagy lengyel állampolgársága?”  Azt egyébként később az  ukrán külügyminiszter is elismerte, hogy  az ukrán törvények  nem ismerik el, de nem is büntetik a második állampolgárságot, azt csak a köztisztviselőkről szóló törvény tiltja. Fedinec Csilla  Ukrajna szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint az ukrán törvénykezésben e téren joghézag van, amit fel lehet használni egyes emberek, van népcsoportok ellen.  

Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség még szeptemberben közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Az eset kapcsán eszkalálódott a diplomáciai feszültség: a magyar kormány sérelmezte a titokban készült felvételt, Ukrajna viszont kiutasította a konzult. A két állam közti viszony egy éve kezdett megromlani az új oktatási törvény majd az azt követő nyelvtörvény kapcsán, amely háttérbe szorítja a nemzetiségi nyelv oktatását és a nyelvhasználatot, erőteljes lökést adva ezzel a nemzeti kisebbségek – így a magyarok asszimilációjának is. 

 Az ukrajnai magyarságot ért támadásoknak ez év tavaszára tendencia jelleget öltöttek. Robbantásos merénylet történt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az ukrajnai magyarok legfontosabb érdekképviseleti szervezetének ungvári székháza ellen, de arra is volt példa, hogy Beregszászon magyar rendszámú autókat rongáltak meg. Szimbolikus jelentőséggel bír az a felröppent hír, hogy a munkácsi vár turul emlékműve helyére az ukrán címert fogják helyezni. A félelemkeltés eszközeként funkcionál, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának honlapján (amely egyféle kommunikációs felület kíván lenni az állam és állampolgárok között) valaki aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyarok deportálásának elindítására.  Egy kárpátaljai országgyűlési képviselő, Viktor Baloga az Ukrajinszkaja Pravdában azzal a javaslattal állt elő, hogy az ukrán állam vásárolja fel a Magyarországra költözöttek otthonait és adja át a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből áttelepülőknek, építsen ki nekik kulturális és közösségi intézményeket, s ezzel döntő lépést tehetne afelé,  hogy megszűnjön Beregszász magyar jellege.  Az már csak hab a tortán, hogy a Irina Farion, nacionalista aktivista „debileknek” nevezte a kárpátaljai magyarokat, továbbá a kutyákhoz hasonlította őket, akiknek kevesebb idő kell az emberi parancsok elsajátítására, mint a magyaroknak az ukrán nyelv megtanulására. „Kárpátalján pánikhangulat kezd eluralkodni” – írta a minap a Kárpádhír című online portál. Deák Dániel, az Alapjogokért Központ kutatója szerint napjainkban a kárpátaljai magyarok nem csak megfélemlítettek, hanem már a puszta létük is veszélyben van. 

Október 13-i keltezéssel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben a történteket „mesterségesen gerjesztett magyarellenes hangulatkeltésnek” minősítette és mélységesen megdöbbentőnek nevezte, hogy az Ukrán állam tétlenül nézi a Mirotvorec tevékenységét. Annak a véleményének adott hangot, hogy – idézzük –  „az ukrán politikai vezetés az ukránok és a magyarok közötti ellentétek szításával kíván politikai tőkét gyűjteni a közelgő elnök- és parlamenti választásokon.” (Az államelnök választás jövő év március 31-én lesz, a parlamenti választásokat október 27-én rendezik.) A választmány az ukrán oktatási törvény és a nyelvtörvény kapcsán kifejtette, hogy annak rendelkezései ellentétesek az ukrán alkotmánnyal, amely garantálja a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelv használatát, s az ettől való visszalépés egyben az uniós alapértékek tagadását is jelenti, mely nem szerencsés lépés egy uniós belépésre váró ország részéről. A magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok megromlására reflektálva emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatta Ukrajnát az európai uniós csatlakozási szándéka megvalósításában és kérte az eddigi jószomszédi viszony helyreállítását. Október 14-én a KMKSZ Ifjúsági Szervezete és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyíregyházi vezetői tanácskozásán  született közös nyilatkozat szintén felszólította az ukrán kormányt, hogy vessen véget a magyarellenes propagandának.

Szombaton Ungváron járt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, ahol a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendkívüli választmányi ülésén fejtette ki az ukrán kormány álláspontját.  Klimkin visszautasította, hogy az ukrajnai központi lapok magyarellenes médiakampányt folytatnának, és tagadta, hogy az ukrán államnak köze lenne a Mirotvorec weboldalhoz. Jelezte viszont, hogy az ukrán parlament elnökéhez fog fordulni a magyarok deportálását célzó aláírásgyűjtés miatt, mert felháborítónak tartja, hogy ilyen szavak a kárpátaljai magyarokkal egyáltalán kapcsolatba hozhatóak.  A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy csökkenteni kell a feszültséget Magyarország és Ukrajna között. Október 15-én Szijjártó Péter az uniós és a keleti partnerségi programhoz tartozó országok külügyminisztereinek találkozóján az ukrán külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélését követően a sajtónak kijelentette: Ukrajnának nincs oka arra, hogy a magyar kisebbségekre ne erőforrásként tekintsen, Magyarország pedig nyitott a kialakult helyzetet feloldani kívánó konzultációra.

A magyar kérdés nyugvópontra jutásában azonban a legrosszabb diktatúrákat idéző eseménysorozat eddigi tanulságai miatt egyenlőre csak kevéssé lehet reménykedni az ukrajnai választások előtt.