Innovatív pedagógusok az információtól a tudásig vezető úton

Az „Így tanítom 4.0” pályázat eredményei és konferencia felhívás

4 pályázati kiírás, 104 beérkezett pályamunka 16 boldog pályadíj tulajdonos, 3 színvonalas konferencia, egy kész és egy szerkesztés alatt álló módszertani kézikönyv pedagógusok számára.  Ez az alapítvány Tanári Kerekasztalának 2 éves mérlege a pedagógus kollégákkal való párbeszéd terén. És akkor még nem beszéltünk középiskolásoknak szóló társadalomismereti versenyünkről, az Online Demokrácia Activity-ről, aminek idén már a 3. szériája fut, csapatai december elején a finisbe érnek, a december 5-i budapesti döntőn eldől majd, kik utazhatnak velünk Brüsszelbe. Mind a diákokkal, mind a pedagógusokkal való kapcsolattartást egyformán fontosnak tartva képviseljük programjaink közös szervező célját: a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítését. A két projekt között a különbség csupán annyi, hogy az egyikben megmutatjuk hogyan tanítunk mi, míg a másikban arra kérjük a pedagógusokat, ők osszák meg velünk jó gyakorlataikat.

Novemberben minden eddiginél több, összesen 35 pályamunka érkezett be a Barankovics István Alapítvány meghirdetett pályázatára. A Tanári Kerekasztal ezúton is köszöni az együttműködést és az igen magas színvonalú dolgozatokba befektetett munkát! Pályázati kiírásunkban óra- és projektterveket kértünk a fiatalok felnőtt szerepekre való felkészítésének témájában és a beküldött anyagok értékelésének lezárultakor bátran állíthatjuk, számtalan kitűnő ötlettel gazdagodtunk ebben a pályázati körben is. Reméljük, az eddigiekhez hasonlóan, mielőbb lesz alkalmunk közreadni és terjeszteni a most megismert jó gyakorlatokat is!

A kép forrása: http://en.community.dell.com/
 

Összkép és felmerülő gondolatok

Az idei mezőny, mint ahogyan már megszokhattuk igen változatos képet mutatott: 17 projekt, iskolai program és tématerv mellett, 15 óraterv érkezett be, míg a fennmaradó 3 fő az egyéb kategóriában pályázott. Tematikai szempontból – őszinte örömünkre – többségében voltak a fiatalok életében valóban releváns kérdéseket tárgyaló társadalomismereti, etikai, vagy épp a személyiségfejlesztéshez, az attitűd, viselkedés- és mentalitáskultúra formálásához kapcsolódó témák. Kitűnő megoldásokat kaptunk a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy, valamint az irodalom és nyelvi órákba integrált társadalomismeret oktatásra, de több példa volt a non-formális oktatás keretei között megvalósuló foglalkozásokra is.

A szűkebb értelemben vett politikai- állampolgári kultúra formálására és a közéleti szerepfelfogások, a cselekvő  állampolgári mentalitáskultúra alakítására irányuló pedagógiai stratégiák, kevés kivételtől eltekintve, továbbra is tabutémának számítanak pályázóink körében. Így van ez annak ellenére, hogy az állampolgári ismeretek a történelem tárgy része lett és az érettségi mintafeladatok között is sokasodnak a politikai rendszer ismeretére vonatkozó kérdések. A cselekvő állampolgárság eszközrendszerének megismertetése és a civil technikák gyakoroltatása – mi legalábbis úgy véljük – ugyanúgy fontos eleme a felnőtt életre felkészítésnek, mint például az illemszabályok ismerete, a helyes nyelvi viselkedés, vagy a környezetvédelmi elkötelezettség formálása. Ez utóbbiak összehasonlíthatatlanul népszerűbbek a tanárok körében. Többször előkerült viszont a pályamunkákban a diktatúra-demokrácia természetrajzának, a két politikai berendezkedés működési elveinek összehasonlítására való igény.  Ismerve a fiatalok politikai kultúrájára vonatkozó kutatási eredményeket, a demokrácia deficit szomorú jelenségeit, csak bátorítani tudjuk ezeket a kezdeményezéseket.  A politika érzékeny területek közül pályázóink érdeklődésének fókuszában a kisebbségekhez való viszony alakításának szándéka állt, amelyet jellemzően az etika/erkölcstan órák keretébe illesztettek. A diszkrimináció visszaszorítására, a társadalmi befogadást segítő attitűdök formálására, a társadalmi kohézió erősítésére  8 óratervben, illetve projektben találtunk példát. Ezek közül kettő is volt, amely kifejezetten a roma nemzetiség társadalmi integrációjának az iskola eszközeivel történő támogatását célozta, míg általánosságban, például emberi jogi megközelítésben, vagy a másság elfogadásának szempontjából közelített a témához. Különleges megközelítésekkel is találkozott a zsűri: ezek közé tartozik az az óraterv, amelyben a mélyszegénységben élő gyermekek szegénységgel kapcsolatos szorongásainak feldolgozására vállalkozott a pedagógus szerző, vagy az az első osztályos hittan óra, amelyen a kisiskolásokat tanító a társadalmi szolidaritás értékeinek megalapozását jelölte meg fejlesztési célként.

A kép forrása: http://en.community.dell.com/

A pályázataink sorában kibontakozó trendekről szólva külön említést érdemel az IKT eszközök használatának terjedése.  A kétévnyi időtartamot felölelő 4 pályázati ciklus alatt határozottan nőtt azoknak az oktatási programoknak a száma, amelyek élnek a digitális kommunikáció adta lehetőségekkel és a bennük rejlő kultúraazonos motiválási lehetőséggel. Egyre többen vállalják fel a „digitális pedagógus” szerepét és ismerik fel, új tudásszervezési módszerekre van szükség a „digitális nemzedék” oktatásakor. Markánsan nőtt nemcsak az IKT eszközökre, digitális alkalmazásokra támaszkodó módszertani megoldások száma, de a diákok motiváltságára vonatkozó pozitív tanári visszajelzések mennyisége is.  Ezen lényegében nem csodálkozunk. A diákok elméje, amivel belépnek az iskolába nem egy tiszta lap, amire bármi írható, benne ott vannak a társadalmi szocializáció iskolán kívüli hatásai, amelyeket az eredményes tudásátadás érdekében a társadalomismereti tartalmak átadásakor a pedagógusnak célszerű figyelembe vennie.  A digitális nemzedék kultúrája sajátos jegyeket mutat, amiről nem tudomást venni nem lehet. Olyan új spontán szocializációs hatások alakultak ki és formálják diákjainkat, amelyek leírása az ifjúságszociológiai és pedagógiai kutatások fontos feladata. Az minden esetre már világosan látszik, hogy szükség van egy sikeres ellennarratívára a „facebook civilizációban” terjedő számos nem kívánatos jelenséggel szemben. Egy olyan oktatási programra, amely megmutatja számukra az infokommunikációs eszközhasználatnak azokat az útjait és módjait, melyek segítségével a jövő tudástársadalmának a nyerteseivé, „információgazdagokká” válhatnak tanítványaink. Egy digitális pedagógiára alapozott nevelés során sürgetően szükséges annak beláttatása is, hogy a közösségi média nemcsak a szórakozás eszköze, nemcsak a multinacionális nagyvállalatokat juttatja extraprofithoz, létéből ugyanúgy profitálhatnak a szerveződő közösségek, a civil világ, hogy megnöveli az azonos célokért és értékekért tenni akarók kooperatív erejét. A közösségi média a diktatúrák ellen lázadók (lásd arab tavasz) eszközévé, a szolidaritás fórumává (lásd Párizs) az önmagát megszervező civil társadalom eszközévé 8lásd a hótorlaszokban rekedt autók kimentési akcióit) vált.  A digitális pedagógus munkájában jóval többről van tehát szó, mint élménypedagógiai és motivációs eszközről!  Nem szabad azonban elfelejtünk, hogy a Z generáció oktatásának módszertani megújításában még csak az első és talán a legkönnyebb akadály leküzdését kezdi egyre több sikerrel venni az iskola. A jövőben további, ennél komolyabb kihívásokkal kell majd szembesülnie, hiszen az információs társadalom korában magának a kultúrának, a tudásátadásnak a szerkezete is átalakul majd. Jelenleg még változások diagnosztizálásában is úton vagyunk. Egyenlőre annyi bizonyos: meg kell értetnünk diákjainkkal mi a különbség a zsebükben lévő  okostelefonjaikban rejlő információ és a között a tudás között, amit az iskolában szerezhetnek meg.   

Értékelési folyamat

A zsűri a beküldött pályamunkákat a pályázati kiírásban megadott szempontok szerint bírálta. Ezek részleteiről minden szerzőt tájékoztattunk és elküldtük számukra munkájuk személyre szabott szummatív értékelését. A zsűri munkája sohasem könnyű, de ezúttal számos körülmény tette ezt még nehezebbé, egyben örömtelibbé is ezt a tevékenységet. Nehezítette a komparatív szemlélet maradéktalan érvényesítését, hogy műfaji szempontból igen különböző oktatási programokat kellett egybevetnünk. Ez azért alakult így, mert az „Így tanítom 4.0” pályázat kiírásakor elsősorban azt szerettük volna, ha a beérkező pályamunkák minél szélesebb körben reprezentálják a  fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésének pedagógiai lehetőségeit. A díjak odaítélésének vonatkozásában döntő szempontunk az volt, hogy a leírtak és a csatolt oktatási segédanyagok alapján mennyire volt rekonstruálható az a nevelési helyzet, amelyet a pedagógus teremtett. Feltehetően a tényleges oktatási gyakorlat során számos más pályamű vonatkozásában is kiváló feladat feldolgozásokkal találkozhatnánk, de a zsűri sajnos csak azokra az információkra tudott támaszkodni, amelyek a pályamunkákban a rendelkezésére álltak. A legkiválóbb – módszertani szempontból szinte hibátlannak ítélt, tehát pályadíjat méltán érdemlő – munkák száma még egy igen szigorú mérce szerint is minimum 13 volt a mostani mezőnyben. Őszintén sajnáljuk, hogy nem volt lehetőségünk pusztán a szakmai érdemek alapján kiosztani ugyanennyi pályadíjat!

A legjobbnak ítélt pályamunkák között a döntés végső soron a téma fiatalok életében játszott relevanciája, társadalmi fontossága, az alapítvány tanári kerekasztalának célkitűzései és a pedagógiai megközelítések korszerűsége alapján történt. Most azok munkáját tudjuk csak jutalmazni, akik a fent jelzett szakmai szempontból kiváló csoportból ezeknek a kritériumoknak is a legkiemelkedőbben megfeleltek. A többieknek munkájuk szimbolikus elismeréseként az „Így tanítom 4.0” kötetben történő publikációt és a Tanári Kerekasztal november 28-i konferenciáján való előadást

I. díj:

Dénesné Szak Andrea:
Mindannyian (m)Ások vagyunk. Virtuális utazás önmagunk és mások megismerése felé
Hunyadi János Általános Iskola Kaposmérő

II. díj:  

Ramasz Vanda: Az új generáció életében releváns erkölcsi kérdések feldolgozása a Pál utcai fiúk c. regény értelmezése során
Laschober Mária Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Ajka

III. díj:

Perjésiné Kiss Rita: Gazdagok és szegények, avagy szerencsés-e a szerepcsere?
Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola

• Dénesné Szak Andrea: Mindannyian (m)Ások vagyunk. Virtuális utazás önmagunk és mások megismerése felé (Hunyadi János Általános Iskola Kaposmérő)
• Ferencz Éva: Bevezető az emberi jogok tanításába (Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely)
• Filep Doina Otília: Globális célok a fenntartható fejlődésért (Megyaszói Mészáros Lőrinc Általános Iskola)
• Fülöp Ilona: Kisiskolás gyermekek teljesítményszorongásának csökkentése csoportos tanácsadás által (Áprily Lajos Általános Iskola Parajd)
• Kor Erika: Gazdasági tudatosságra való nevelés (egyéni és családi költségvetés) (Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, Nagyvárad)
• Perjésiné Kiss Rita: Gazdagok és szegények, avagy szerencsés-e a szerepcsere? (Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola)
• Ramasz Vanda: Az új generáció életében releváns erkölcsi kérdések feldolgozása a Pál utcai fiúk c. regény értelmezése során (Laschober Mária Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Ajka)
• Sárköziné Zuberecz Klára: A virtuális víz nyomában (Kondorosi Petőfi István Általános Iskola)
• Virágos Erzsébet: Vin city/Valami Amerika projektnapok (Uzoni Péter Gimnázium és  Általános Iskola, Salgótarján)

• Dénesné Szak Andrea: Mindannyian (m)Ások vagyunk. Virtuális utazás önmagunk és mások megismerése felé 
• Dr. Laczkó Mária: A fiatalok nyelvhasználatán keresztül a társalgási stílusréteg jellemzőinek bemutatása
• Ferencz Éva: Bevezető az emberi jogok tanításába 
• Filep Doina Otília: Globális célok a fenntartható 
• Fodor Éva: Kézfogás- egy újság születése a befogadásért
• Fülöp Ilona: Kisiskolás gyermekek teljesítményszorongásának csökkentése csoportos tanácsadás által 
• Kor Erika: Gazdasági tudatosságra való nevelés 
• Ludányiné Prém Judit: Október 23-i ünnepség a tanulók önálló alkotására alapozva
• Perjésiné Kiss Rita: Gazdagok és szegények, avagy szerencsés-e a szerepcsere? 
• Ramasz Vanda: Az új generáció életében releváns erkölcsi kérdések feldolgozása a Pál utcai fiúk c. regény értelmezése során 
• Sárköziné Zuberecz Klára: A virtuális víz nyomában 
• Simonné Szmka Zsuzsa: Kommunikációról az erkölcstan órán
• Szabóné Krebsz Melinda: Az integráció megismerése az alsó tagozatban
• Szegedi László: Kék túra a Zemplénben
• Tóth Anna: A felelősség hete: iskolai projekthét a környezetvédelem jegyében
• Uhlár Karola: „Valódi esélyt adj!”
• Virágos Erzsébet: Vin city/Valami Amerika projektnapok 

A pályázók innovatív tevékenységéhez gratulálunk és nevelői munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Mindenkit szeretettel várunk a Tanári Kerekasztal november 28-i konferenciáján, ahol bemutatkoznak díjazottjaink és mi is bemutatjuk előző pályázatunk módszertani kötetét.   

Kiss Mária Rita – Rácz Krisztina
BIA Tanári Kerekasztal