A zöld hazafiság útján

A miniszterelnöknek a Várkert Bazárban 2020. február 16-án elhangzott évértékelőjét az ellenzék a szokott módon pocskondiázza, noha ez a beszéd megmutatja, hogy a kormányfő hogyan látja Magyarország történelmét, közelmúltját, az ország előtt álló kihívásokat és a lehetséges válaszokat. Számomra ebben a beszédben a nyolcpontos klímavédelmi akcióterv bejelentése volt a legfontosabb, ami – a konkrét kormányzati vállalásokon túl – a nemzeti és a zöld gondolkodás szintézisének a lehetőségét is magába foglalja. Ez megmutatja, hogy a nemzeti konzervatív oldalnak is van válasza a környezeti kihívásokra és a klímaválságra, amit a cselekvésorientált teremtésvédelem és a zöld hazafiság jellemez. „Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk.” – mondta a kormányfő.

1. Történelmi kitekintés

A miniszterelnöki beszéd két kerek dátum felidézésével kezdődött. „A százéves és a tízéves évforduló arra sarkallja az embert, hogy a két időszakot egymásra vetítse. Mit mutat az utolsó tíz évünk a száz év keretébe ágyazva?”

Magyarországnak Trianonban eldöntött megcsonkítása önmagában is végzetes volt, amit tovább súlyosbított, hogy ellenséges államokkal voltunk körül véve. „Ez a politikában karantént, a gazdaságban elszigeteltséget, a honvédelemben gúzsba kötöttséget, a kultúrában magányosságot, a lelki életben társtalanságot jelentett.” Azért bírtuk ki ezt a száz évet és azért tudtunk ebből a reménytelen helyzetből kijutni, mert hittünk egy hazában.

Tíz évvel ezelőtt „Az ország a csőd szélén állt, és a Nemzetközi Valutaalap lélegeztetőgépére kötötték. A munkanélküliség az egekben, a családok eladósodva, a devizahiteleseknek pedig már szájukig ért a víz. Már ha az víz volt.” Az elmúlt évtizedben bekövetkező felemelkedés titka ebben az esetben is a nemzeti önbecsülésünk helyreállításával kezdődött. „Senki nem hitt nekünk, és egy lyukas garast se adtak volna értünk. … Leghangosabban azok ijesztgettek, akik 2010 előtt csődbe vitték az országot.”

A tények azt mutatják, hogy az utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb évtizedünk az elmúlt száz év magyar történetében. Hazánk történetében ritkák a hosszabb növekedési időszakok, de 2010 óta évente átlagosan 2,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A válságkezelés után, 2013-tól évi 3,8 százalékkal. Ráadásul az elmúlt tíz év növekedése a külső és a belső pénzügyi egyensúly fenntartása mellett és mérsékelt vagyoni egyenlőtlenségek mellett ment végbe. „Németországban és Ausztriában ez a különbség 79 százalék, nálunk csak 45 százalék. Az általános adócsökkentés politikája tehát bevált, mert a dagály az összes hajót megemeli.”

A sikeres folytatás automatikusan nem fog bekövetkezni, mivel fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és az európai gazdaság stagnálása. A beszéd második része ezekre a problémákra fókuszált.

2. Klímavédelem

Az egyre súlyosabb klímaválságra a helyes válasz a klímasemleges társadalom és gazdaság, amit az Európai Unió a tervek szerint 2050-re fog elérni. Ennek érdekében minden országnak a saját természeti, gazdasági, technikai és kulturális adottságainak megfelelő energia mixet kell összeállítania. Ezt a célt a víz- és szélenergiában szegény Magyarország is tudja teljesíteni, mondta a miniszterelnök. „Megalkottuk azt a programot, amellyel elérjük, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban széndioxid-mentes lesz.” Ebben fontos szerepet kap majd a napenergia, amelynek a kapacitását addig meghatszorozzuk, és az új paksi atomerőmű, amely addigra felépül. Az így megtermelt karbonsemleges elektromos áram pedig lehetőséget ad arra, hogy elektromos buszokkal és autókkal helyettesítsük a jelenlegi klímagyilkos közlekedést.

Szimbolikus jelentőséggel is bír a kormányfőnek az a bejelentése, hogy minden újszülött után 10 fát ültetünk. Ez a vállalás élesen szemben áll a baloldali és liberális zöld mozgalommal, amely azt javasolja a fejlett világban élő – amúgy is túl kevés gyereket vállaló – őshonos lakosságnak, hogy még kevesebb gyereket vállaljon. „Amikor klímaváltozásról beszélek, nemcsak miniszterelnökként, hanem ötgyermekes családapaként, sőt nagyapaként is teszem. Ezt azért említem, mert bosszant az ostobaság, amikor szembe akarják állítani a gyermekeket a klímavédelemmel.” – mondja a kormányfő.

A bejelentett intézkedések egy cselekvő klímavédelemre utalnak szemben az ellenzékre és az ellenzéki polgármesterekre jellemző verbális klímavédelemmel. Arról nem is beszélve, hogy ezekben a zöldre festett mozgalmakban nagyobb hangsúly kerül a baloldali és liberális célokra és eszmeiségre, mint a klímavédelemre és a fenntarthatóságra. A zöld globalisták a klímaváltozás valós problémáját olyan baloldali és liberális politikai követelésekkel kapcsolják össze, melyeknek semmi közük a klímaváltozáshoz, vagy éppen a természetvédelemhez. Gondolhatunk itt például globalizáció és az európai föderáció szorgalmazására, a nemzetállamok támadására, az állítólagos patriarchátus elleni küzdelemre, vagy éppen a transzneműek jogainak a követelésére, továbbá fehér, heteroszexuális és keresztény emberekkel szembeni gyűlöletbeszédre, amely amúgy önmagában is kimeríti a rasszizmus, a szexizmus és a vallásüldözés fogalmát.

Bár politikai szinten a zöldek többnyire liberálisok és a globalisták oldalán állnak, ideológiai szempontból azonban – legalábbis eredendően – számos különbség van köztük. Az ökologizmus alapvetően a liberális globalizmussal állt szemben. Csak az ökológiai probléma globális, a megoldás nem. Minden egyes lokalitásnak, régiónak, népnek és nemzetnek a saját zöld útját kell megkeresnie; ahogy azt a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen is mondja.

A teremtésvédelem és a természetvédelem közötti mély ideológiai kapcsolat lehetőséget ad egy jobboldali, nemzeti és konzervatív környezetvédelem megjelenítésére a politikában is. A klímavédelem a korábban bejelentett családvédelemmel együtt megalapozhatja a zöld hazafiság fogalmát és szellemiségét.

3. Népesedési fordulat

Az évértékelő beszédből kiderült, hogy a kormányzat továbbra is elsőrendű prioritásként kezeli a népesedési kérdést. Már több mint százezren felvették a babaváró hitelt, akiknek egyharmada kisvárosban él. A házasságkötések száma a csúcson, miközben a válások száma soha nem volt ilyen alacsony. A terhességmegszakítások száma történelmi mélyponton van. 2010 és 2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden marad a 2010-es tendenciák medrében.

Ennek ellenére a népesség csökkenése nem állt meg. „A magyar továbbra is veszélyeztetett fajta.” A demográfiai fordulat elérése nem könnyű, ugyanis a gyermekvállalás alapvetően nem pénzkérdés, miközben a kormány főleg pénzügyileg tudja segíteni a gyermekvállalást.

A kormányfő bejelentette, hogy "a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni”. A portfolio.hu számításai szerint  ebben az esetben „ a CSED havi összege 193.550 forintról 276.600 forintra emelkedik. Vagyis havonta 83 ezer forinttal járna jobban az átlagbért kereső édesanya az új CSED-szabályokkal, mint a régi szabályokkal, ami összességében fél év alatt plusz 498 ezer forintot jelent.” Ez durván 50 milliárd forintos plusz kiadást jelentene éves szinten a költségvetésnek.

Örömmel állapítottam meg, hogy nem került bejelentésre a három gyerekes anyák személyijövedelemadó mentessége, hiszen annak van egy járulékos jellegű antinatalista hatása is, ugyanis a három és többgyerekes anyákat arra ösztönözné, hogy ne vállaljanak még egy gyereket. Szerintem az ehhez szükséges 200-300 milliárd forintot nagyobb hatékonyságú pronatalista intézkedésekre kellene költeni.   

A miniszterelnök szerint „olyan országot kell építenünk, ahol a gyermeket vállalók anyagilag is jobban járnak, mintha a gyermek nélküli életet választották volna.” Magam is úgy gondolom, hogy a demográfiai fordulatnak az egyik fontos sarokköve, hogy a gyerekvállalás ne szegényítse, hanem gazdagítsa a családokat. A feladat nem egyszerű és el kell kerülni az olyan intézkedéseket, amelyeknek születést korlátozó hatásuk is van.

4. Európai kitekintés

Az európai gazdaság, jelesül az eurózóna térsége stagnál. A 2019-ben Németország ipari termelése jelentősen csökkent, miközben a magyar öt százalékkal nőtt. Ezért joggal merül fel a kérdés, fejlődhet-e a magyar gazdaság, ha az unió gazdasága stagnál? Elválhatnak-e az útjaink, ahogy az tavalyi történt? S ha igen, milyen hosszan, hány évig?

Európa éppen most kerül hátrányba a többi gigásszal szemben. Az USA-ban és Kínában nagyobb a növekedés, kisebb a munkanélküliség és többet fordítanak innovációra. Ezzel szemben Európa sem katonai erőt, sem jövőformáló technológiai óriáscégeket, sem civilizációs küldetéstudatot nem képes csatasorba állítani.

Brüsszel erre a gazdasági bizonytalanságra a verseny korlátozásával akar válaszolni. A miniszterelnök szerint a nyugatiak nem tanultak a keletiek történelméből, és nem tudják, hogy a szocializmus tönkreteszi a nemzeteket. Ha nem akarjuk, hogy Európát letolják a pályáról, akkor meg kell találni az együttműködés és a verseny optimális formáját. Ha Magyarországot, a magyar adórendszert, a magyar szociális rendszert, a magyar munkaerőpiacot, beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe, ahogy azt a hazai ellenzék is javasolja, akkor a gazdasági fejlődésünk megáll, a gazdasági szerkezetünk megmerevedik, felzárkózás és fejlődés helyett a helyben járás időszaka következik, mondta a miniszterelnök.

Tóth I. János

Irodalom

Orbán Viktor évértékelő beszéde. 2020. február 17. Kormány.hu