Ezek a mai fiatalok? A "Z" generáció arcai

Miben más a Z generáció, mint az előző nemzedékek? Leginkább miben térnek el tagjai, az őket megelőző Y generáció vagy milleniálok tagjaitól? Ahhoz, hogy megértsük a Z generáció gondolkodását, értenünk kell, hogy miben különböznek a korábbi nemzedékektől, miért alakultak ki sokkal nagyobb különbségek mind életvitelükben, mind felfogásukban, mint szüleik (X, Y generáció) és nagyszüleik (Y generáció, baby boomerek) között. Míg a korábbi tradicionális generációk közötti különbségek nem voltak kirívóak, addig a boomer, az X és az Y generáció differenciáltsága elsősorban a nagy technológiai különbségeknek volt köszönhető. A baby boomer nemzedék a – napjainkban már triviálisnak ható – használati tárgyaknak, háztartási eszközöknek a bűvkörében élt és a mikrohullámú sütő, az elektromos kávéfőző, a rádió vagy a tehetősebb családoknál a televízió vált meghatározóvá. Az elektronikus média még gyerekcipőben járt. Az X tagjait már MTV (MusicTelevison) generációnak is nevezték, a hetvenes évek végétől megjelentek az első személyi számítógépek, a nyolcvanas évek végétől pedig az első valóban hordozható mobiltelefonok voltak hatással erre a nemzedékre. A milleniálok lettek az első digitális bevándorlók az Internet megjelenésével 1991-ben. Együtt nőttek fel az elektronikus-digitális média kialakulásával, kommunikációjuk is azzal együtt fejlődött, változott: netes szleng, rövidítések, emoticonok és emojik; egy teljesen új metakommunikáció alakult ki. A Z generáció lett az első digitális bennszülött, akik számára ismeretlen a digitális technológia nélküli világ. Kis túlzással élve: előbb tanulnak meg elindítani egy alkalmazás bármilyen okoseszközön, mint kimondanák, hogy mama. Ők az első olyan nemzedék, akiknek a felnőtté válás folyamata egyenlő a folyamatos technológiai változásokkal, így az új technikai vívmányok használata már sok esetben magától értetődővé válik számukra, sőt, keresik és igénylik az újdonságokat.

Y ≠ Z

Mivel a digitalizáció az Y és a Z generáció tagjainak életét is rendkívüli mértékben befolyásolták, illetve még mindig, ezért sok publikációban, közéleti megnyilvánulásban, valamint önmeghatározásukban is el-, illetve összemosódnak a határok. Mégis, számos ponton rávilágíthatunk, hogy milyen különbségek vannak a két nemzedék tagjai között. Az Y generáció tagjainak még nem volt egyértelmű az állandó online jelenlét, a szélessávú internet hozzáférés nem terjed el, az első mobiltelefonjaik még nem bírtak okos funkciókkal, gyors üzenetváltásra a hosszú távon igen költséges sms állt rendelkezésre. Ugyan léteztek már különböző csevegő- és levelezőprogramok (America Online Instant Mesenger, Windows Live Messenger), de az otthoni hozzáférésen kívül az internetkávézók és könyvtári kabinetek, művelődési házak jelentettek a hozzáférés kulcsát a virtuális közösségekhez. Ezzel szemben Z generáció tagjai számára nem létezik a mobiltechnológia nélküli világ fogalma. A technológia számukra könnyen hozzáférhető (fizikai és virtuális szempontból egyaránt). A Facebook 2006 végén vált globálisan is hozzáférhetővé mindenki számára, aki betöltötte a 13. életévét, tehát a tinédzser éveiket már a közösségi média bűvkörében tölthették el. Ezzel együtt az okoseszközök és a mobilkommunikáció is jelentős fejlődésnek indult. Így megszokottá vált számukra, hogy azonnal hozzáférhetnek a keresett információhoz vagy kapcsolatba tudnak lépni bárkivel. Ennek következtében sokkal türelmetlenebbek is, mint az előző nemzedékek, hiszen hozzászoktak, hogy egy szempillantás alatt visszajelzést kapnak az online világból. A türelmetlenség hozadéka, hogy képtelenek sokáig lekötni magukat egy dologgal, ezért erősen preferálják a multitaskingot (ha egyszerre több mindent is csinálhatnak): jellemzővé válik, hogy a miközben sorozatot néznek laptopjukon, ezzel párhuzamosan chatelnek vagy beszélgetnek telefonon és közben még lehet, hogy leckét is írnak.

Az interperszonális kommunikációt is ez a jelenség határozza meg náluk: a telefon, tablet, laptop mindig kéznél kell, hogy legyen. Ezáltal egyrészt több beszélgetést tudnak folytatni egyidejűleg, másrészt lépést tartanak a virtuális környezetükkel, értesülnek az új bejegyzésekről, képekről, videókról. megváltozott kommunikációjuk dinamikája és szóhasználatuk már jelentősen eltér a Gen Y-tól. Olyannyira, hogy saját betű- és szókészletet használnak. Mivel ebben a digitális világban nőttek fel, személyiségük fejlődésével szorosan összefügg, ezért a kettőt nem lehet külön választani. Ez jelentős ellentétben áll a korábbi generációk szocializációjával.

Munkamoráljuk is számos ponton eltéréseket mutat. A milleniálok inkább a kooperatív munkát részesítik előnyben, a társas, csoportos feladat megoldást, ahol támaszkodhatnak egymásra és segíthetik is társaik munkáját, feladatát. Jelentős részük még klasszikus, mondhatni régi módi diákmunkákat végzett. A Z tagjai viszont már úgy kereshetnek pénzt, alakíthatják ki saját vállalkozásukat, hogy nincsenek alacsony keresetű munkákhoz kötve sem időben, sem térben. Ők lettek az első generáció, akik tizenéves korukban is képesek komoly jövedelemre szert tenni, pusztán a követőbázisuk segítségével. Az első nagy YouTube sztárok mind a húszas éveik elején kezdtek bele a tartalomgyártásba a platform indulásával és sok év kellett hozzá, mire milliós megtekintéseket és követőket tudhattak maguk mögött. Napjainkra azonban a tizenévesek pillanatok alatt virális videókat képesek létrehozni és ezek mellett nem csak követik, hanem ők alakítják a videós trendeket. Szeretnek kollaborálni más tartalomgyártókkal, de igazán a saját feltételeik és ötleteik valósítják meg. Ez tükröződik a munkáról való gondolkodásukban is: az előző generációkhoz képest nagyobb igényt tartanak saját, egyéni és személyre szabott munkahelyre, vállalkozásra, amit nem kell másokkal megosztaniuk. Ez a mentalitás visszavezethető az Y generáció eltúlzott felsőoktatásba vetett hitébe. Az ipszilonok rengeteg diákhitelt halmoztak fel annak reményében, hogy a jobb oktatás és végzettség majd jól fizető munkahelyeket biztosít számukra, ez azonban sokszor másképpen alakult. A Z generáció tagjai ezért már inkább hajlamosak megkérdőjelezni a főiskolai vagy egyetemi képzés relevanciáját és fontosságát. Helyette a személyes tapasztalatokban és kapcsolatokban látják a siker kulcsát, ezért tartják fontosnak, hogy minél több embert ismerjenek meg különböző kultúrákból. A számtalan közösségi média platformnak köszönhetően pillanat alatt kontaktba léphetnek a világ bármely pontján élő kortársukkal – ez egy újabb olyan élethelyzet, amellyel korábban egyik tinédzser sem találkozott. Ennek eredményeképpen sokkal toleránsabbak másokkal szemben, valamint nem szabad elfelejtenünk, hogy ők az első etnikai és vallási hovatartozásban a leginkább heterogén nemzedék. Sokkal elfogadóbbak, toleránsabbak, nyitottak mások személyek felé, ugyanúgy, ahogy a technikai nóvumok felé is magas érdeklődést mutatnak. A 20. század meghatározó társadalmi egyenlőség mozgalmai óriási hatással vannak világnézetükre és úgy gondolják, hogy az előző generációk által kivívott jogokat nekik kell ténylegesen megvalósítaniuk, mert azok nem érvényesültek eddig a gyakorlatban, csak elméletben.

Generációs öndefiníció

Az önkifejezés, az egyéniség, egyediség sokkal nagyobb szerepet kap a Z generációnál, mint korábban. A stílus, a trend meghatározó, míg a márkák másodlagos helyre esnek vissza. Az számít, hogy feltűnő legyen, kitűnjön a tömegből, sugározza azt, hogy én más vagyok. Ezért is kapták az iGen vagyis éngeneráció gúnynevet – ennek másik értelmezése az internet generáció. Vásárlási szokásaik szinkronban vannak a korábban felsorolt attitűd rendszerükkel. Minél gyorsabban, minél több helyről vásárolnak, új eladóktól és kereskedőktől, akik még ismeretlenek. Egyáltalán nem ritka, ha az általuk követett influenszerek, közösségi média sztárok termékeit viselik vagy használják. Ha lehet, akkor online rendelnek, lehetőleg minél olcsóbban. A központi gondolat viszont minden tranzakció esetében ugyanaz: legyen üzenet a termék mögött és fent tudja tartani az érdeklődést. Ez utóbbi azonban igen nehéz. Ahogy a generációs kutatások kimutatták: míg az Y generáció figyelmét 12, a Z generáció figyelmét 8 másodperc alatt kell megragadni, ha ez nem sikerült, akkor halott ügyünk van a továbbiakban. A 17 éves Harry Beard is ezt a gondolatot fogalmazta meg az Aston University TEDx konferenciáján.

A fiatal előadó úgy látja saját generációját, hogy ők azok, akikre a korábbi emberi jogi mozgalmak üzenete a legnagyobb hatással van. Az ő nemzedéke a toleránsabb a többihez képest, nekik van a legtöbb lehetőségük a világban. Tizenéves korukra sokan már nagyobb jövedelemmel bírnak, mint az előző generációk. Egy személyes vállalatokat üzemeltethetnek, ahol minden tevékenységet ők maguk végeznek el, függetlenitteni tudják magukat minden kötöttségtől. A közösségi médiának köszönhetően egyetlen tweettel vagy videóval akár felhasználók millióit érhetik el vagy másoktól tanulhatnak új ötleteket, sokkal intenzívebben és gyorsabban tudják képezni magukat, mintha a hagyományos tanórákon ülnének. (Harry itt saját maga használja a tweet kifejezést. Ez is jól mutatja, hogy a Z generáció tagjai már nem a Facebookot használják fő üzenetváltási platformnak). Ezt felhasználva változást tudnak hozni a világba, jótékonysági szervezeteket hozhatnak létre, mozgalmakat indíthatnak el – itt Greta Thunbergre hivatkozik, aki 2019-ben az év embere lett a Time magazinnál.

A Business Insider 2018-ban 104 13 és 19 év közötti Z generációs fiatallal készített felmérést az Amerikai Egyesült Államokban. A résztvevők saját szavaikkal válaszolhattak a kifejtős kérdésekre. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 80%-a 12 éves korában kapta első okostelefonját, ezek majdnem mindegyike iPhone volt. A készüléket 3 és 7 óra közötti időintervallumban használják, tehát összességében annyit, mint ahány órát ülnek a televízió előtt szüleik. Tévézni viszont ritkán szoktak, leginkább családjukkal közösen filmeznek, vagy elalváshoz kapcsolják be, és a napi híreket is a közösségi médiából szerzik elsősorban. A klasszikus kábeltelevízió helyett a streaming szolgáltatókat kedvelik, mint a Netflix vagy a Hulu, a válaszadók harmada pedig a YouTubeot választja inkább az unalmas kábeles műsorok helyett – már csak azért is, mert az ingyen van. A legtöbbet használt alkalmazásuk sorrendben a Snapchat és az Instagram: ezeket egymás közti kommunikációra vagy szimplán unaloműzésre használják. A Facebook viszont – ahogy már korábban is utaltam rá – egyre népszerűtlenebb a fiatal felhasználók körében. Ennek egyik fő oka, hogy az idősebb generációk, a szüleik még azt a platformot használják, így olyan alternatív csatornákat kell találniuk, ahol csak a velük egyidősek vannak fent. Zenét szintén streaming szolgáltatásokon keresztül hallgatnak, mint a Spotify vagy az Apple Music. Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tekintenek a legnagyobb akadálynak az életükben, illetve mi fogja hosszú távon befolyásolni őket, akkor a technológiától való függőséget tették első helyre, ezüstérmes lett a klímaváltozás és a társadalom politikai polarizációja, végezetül pedig szerintük a mentális egészség, depresszió lesz kihatással rájuk. Mégis úgy gondolják, hogy a rendelkezésükre álló információmennyiség egyedivé, sőt mi több, jobbá teszi őket az előző nemzedékeknél.

Boomer-zoomer konfliktus

Az előző, idősebb generációkkal való egyetértés, együttélés minden nemzedéknek nagy kihívást jelentett. A baby boomerek és a Z generáció tagjai közti szembenállás azonban sokkal inkább egy politikai nézeteltérés és társadalmi strukturális vita, ami értékrendbeli különbségekre vezethető vissza. A zoomer korosztály a humánum prioritását látja a tőke előtt, a társadalmi sokszínűségben, a szolidaritásban, együttműködésben látja a problémák megoldását, támogatja az egyének önmegvalósítását, önkifejezését, ha valaki mer más lenni vagy másképpen gondolkozni és szorgalmazzák az állami beavatkozást is az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.  A boomer korosztály hisz a kapitalizmus, a tőke mindenhatóságában, a kemény munka megtérülésében és a munkahelyi kontinuitásban, szerintük mindennek és mindenkinek megvan a kijelölt helye. A hidegháború veszélyei, a kommunista fenyegetés még aktív a kollektív emlékezetben, ezért is azonosítják a fiatalok baloldali orientációját a kommunizmus eszméjével.

A Pew Research Center 2018-as felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államok Z generációs tagjainak politikai identitása nagyban hasonlít az Y generáció nézeteihez, azoknak egy még baloldalibb felfogása.

Úgy gondolják, hogy Donald Trump munkaügyi politikája nem megfelelő, az államnak jobban be kellene avatkoznia a társadalmi-gazdasági problémák megoldásába. A Republikánus Párt szavazói között is inkább úgy látják, hogy az afro-amerikai lakosok nem részesülnek megfelelő, egyenlő bánásmódban, tehát egyre jobban a Demokrata Párt felé húznak.  Nagyobb összefüggést látnak az emberi tevékenységek és a klímaváltozások között, mint a baby boomerek. Ezen felül a válaszadók harmada azon az állásponton van, hogy más országok jobban teljesítenek és élhetőbbek, mint az USA. A kérdőívben kitértek az NFL-tüntetésekre is (Amerikaifutball-szövetség), amelyek során a játékosok végig térdeltek a nemzeti himnusz alatt, így protestáltak a rendőri brutalitás és rasszizmus ellen. A megkérdezett Gen Z tagok kétharmada helyesli ezeket a demonstrációkat. Véleményük szerint az etnikai, kulturális, szexuális diverzitás jót tesz a társadalomnak és megkérdezett iGenek fele látja úgy, hogy az azonos neműek, illetve a különböző rasszok házassága jó dolog a társadalomnak, mert így mások is egyre inkább elfogadóbbá válnak. Érdekesség, hogy a generációk között nincs nagy eltérés abban a tekintetben, ahogy a házasság nélküli együttélésről és az egyedülálló anyákról vélekednek, bár ebben is megfigyelhető egy eltolódás, a Z generáció tagjai sokkal szolidárisabbak ebben is. Közel megegyező álláspont alakult ki abban is, hogy a háztartások közös kiadásaiban mindkét félnek (mindkét szülőnek) azonos mértékben felelősséget kell vállalnia és fedeznie a kiadásokat. Széleskörű és növekvő konszenzus van abban, hogy egyre több nőnek kellene belépnie és vezető pozícióba kerülnie a politikában. Viszont egyedül a „zék” gondolják úgy, hogy több gender-semleges névmást, űrlapot kellene használni, több lehetőséget biztosítani az önmeghatározásra azok számára, akik se a férfi, se a női szereppel nem tudnak identifikálódni. Ezek az emberek felé nagyobb kölcsönös kötelesség és felelősségvállalást tanúsítanak, mint elődeik és az ismerőseik körében van olyan, aki a gender-neutrális megszólítást preferálja. Kijelenthetjük tehát, hogy a Z generáció tagjai (nem kontinentális-európai értelemben véve) sok kérdésben liberálisabbak, mint felmenőik. Nyilvánvalóan nem szabad előrevetíteni politikai folyamatokat és konklúziókat levonni, de az prognosztizálható, hogy egy balratolódási metódus megy végbe az amerikai fiatalok politikai nézeteiben. A klímaváltozás témája, a zöld mozgalmak, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, antirasszista mozgalmak, az állami redisztribúciós folyamatok felülvizsgálata mind a baloldali megmozdulásoknak kedveznek. Így tud például a 78 éves Bernie Sanders igen nagy népszerűségre szert tenni a fiatalok körében, pedig ő még a boomer kategóriából is kiesik. Ezekkel az értékekkel szemben a baby boomerek támogatják Trump munkapolitikáját, az America First koncepciót és a minél szűkebb állami beavatkozást látják megfelelőnek. Az állam ne avatkozzon bele az egyének, az állampolgárok életébe, majd az emberek megoldják a problémákat saját maguk. Úgy gondolják, hogy az USA még mindig nagyszerű ország, sőt, világ vezető országa. Nem támogatják a radikális társadalmi mozgalmakat, nem látják úgy, hogy az etnikai kisebbségeket folyamatos atrocitás érné, hiszen már kivívták a nekik kijáró jogokat a 20. század folyamán. Ezzel szimultán ugyanakkor többségük még mindig azon a véleményen van, hogy a társadalmi diverzitás, az etnikumok és a kultúrák közötti érintkezés vagy az azonos neműek házassága nem hasznos dolog a közösségek számára. A társadalmi felosztást továbbra is a férfi-nő nemi felosztásában látják és közülük sokan nem ismernek olyan embert, aki a gender semleges vagy transznemű lenne.

Meglátásom szerint a nagy társadalmi szembenállás, az „Ok, boomer” jelenség fő katalizátora elsősorban a generációk közötti párbeszéd hiánya. Fontos lenne a különböző korosztály tagjait leültetni egymással szemben, hogy tudatosuljon a felekben, miért gondolkoznak különbözően.

 A baby boomerek nem akarják vagy képesek megérteni, hogy a Z generáció tagjainak miért más gyökereiben a fiatalsága, mint az övéké volt. Szerintük a Pár Péter szindrómában szenvednek a fiatalok (azaz sosem akarnak felnőni), nincsenek tisztában azzal milyen értékeket képviselnek. Az egykori sex and drugs and rock and roll nemzedék, a szexuális forradalommal, a narkotikumok és pszichedelikus szerek használatán át, a zeneipar megformálásán keresztül pont ugyanannyira érthetetlen volt a tradicionális generációk tagjainak, mint most az zoomerek számukra. Továbbá rendkívül módon eltérő gazdasági-társadalmi-technológiai környezetben nőttek fel. A boomerek közép- vagy felsőfokú tanulmányaik után azonnal munkába állhattak, a gazdaság prosperált, az ingatlan árak, az utazási költségek megfizethetőek voltak, akár egy nyári munka is elég volt az egyetemi tandíjak fedezésére. Egy munkahelyen dolgoztak évtizedeken keresztül vagy akár életük végéig is. Jól kiszámítható, előre tervezhető, stabil környezet adatott meg a számukra, így mindig tudtak tervezni előre. A zoomerek tandíjai ezzel szemben az egekben vannak, jelentős lakhatási válság alakult ki, az ingatlanárak egyre magasabbak és az utazási költségek sem lettek kedvezőbbek. A keményen dolgozó ember ideálja már a múlté, csalódtak a kapitalizmusban és egy demokratikusabb munkahelyi környezetet akarnak létrehozni, ahol mindenki egyaránt jó és stabil egzisztenciát tud létrehozni magának, ahol nem ér senkit diszkrimináció azért, mert másképpen gondolkozik, öltözködik, viselkedik, más orientációja van, mint a társadalom többi tagjának. A boomerek kritikája abban nyilvánul meg, hogy az ifjú generáció tagjai nem értékelik azokat az alapokat, amiket lefektettek, amelyekért ők harcoltak. A zoomerek viszont úgy gondolják, hogy ezeket az alapokat tökéletesítve, egy jobb társadalmi konstrukciót tudnak létrehozni. A rendelkezésükre álló töméntelen információ segítségével rá tudnak világítani arra, hogy milyen hiányosságokat kell pótolniuk, képesek lesznek tanulni az ősök hibáiból. Ők lesznek az első olyan generáció, akik valódi változást hoznak a világba. Hogy változást hoznak, abban biztosak lehetünk, csak még azt nem tudjuk, hogy a változás pozitív vagy negatív lesz-e.

Szitás Péter

Témavezető: Kiss Mária Rita

Rachel Premack: https://www.businessinsider.com/gen-zs-habits-different-from-millennials-2018-6

Rachel Premack: https://www.businessinsider.com/teens-gen-z-generation-z-what-teens-are-like-2018-6

Libby Kane: https://www.businessinsider.com/generation-z-profile-2017-9

Nicolas B. Aziz: https://www.huffpost.com/entry/millennials-the-anti-social-socialites_b_5063159

Matthew Boyle and Matthew Townsend: https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-07-29/how-gen-x-parents-raised-gen-z-kids-different-than-millennials

Michael Dimock: https://www.pewresearch.org/fact-tank/2019/01/17/where-millennials-end-and-generation-z-begins/