Hányas vagy? Generációs hadviselés a XXI. században?

Az egyes generációk közötti különbségek mindig is tetten érhetőek voltak. Már a tradicionális nemzedékek (az 1945 előtt születettek) és a baby boomerek (az 1945 és 1964 között világra jöttek) között is feszültek gondolkodásbeli és világszemléleti különbségek. Ez valahol érthető is, hiszen alapvetően különböztek felnevelkedésük körülményei. Az 1945 után megváltozott viszonyok, a stabil gazdaság, az egyre szabadabb életforma maga után vonta a fiatalok életfelfogásának módosulását, s változott az is, hogy szüleikhez képest milyen értékeket tartottak fontosnak. Míg a 20. század első felét a két nagy világégés, a viharos húszas évek és a gazdasági világválság határozta meg, addig a század második felét a rohamos technikai fejlődés, viszonylagos gazdasági jólét és stabilitás, a kiszámítható élet, valamint az emberi jogokért folytatott küzdelem sikerei jellemezték. A változások igazi felgyorsulása pedig csak még ezek után következett be. Ez pedig azzal járt, hogy ma már nem csak a generációk közötti különbség, eltérő szokások, nyelvhasználat jelent szakadékot, hanem az egyes korcsoportotokon belüli különbségek is jelentősek. A generációkutatásokban sokszor ezért is különböztetnek meg nemzedékeken belüli alcsoportokat. A változásokkal együtt a szembenállások is markánsabbakká váltak. Jó példa erre, hogy a 2019-es év egyik divatszava lett, az „Ok, boomer”, amit a neten megjelenő mémek és videók áradata követett.   

Generációs jellemzők[1]

A generációk közötti különbségek megértéséhez tisztában kell lennünk az egyes generációk habitusával, a döntéseik mögött álló meghatározó értékekkel, kommunikációs szokásaikkal, a munkához való viszonyukkal.  Általában elmondható, hogy míg az idősebb generációk a történelmi eseményekkel, vagy a munkával azonosítják magukat, a fiatalabbak a technológiával.

Tradicionális generációk (1880-1945). Három nagy generáció sorolható ide. Az elveszett/elfeledett nemzedék, amely a 1880 és az 1900-as évek között születetteket foglalja magában. Életükben meghatározó volt az első világháború, az első nagy gazdasági világválság, az amerikai álom illúziójának felismerése, majd kritikája. Sokszor a „zavart, cél nélküli vagy vándorló generáció” elnevezést is használják rájuk. Őket követte a második világháború generációja. Olyan emberek, akik 1901 és 1927 között születtek, a gazdasági válság meghatározó szocializációs ágens volt életükben, majd a második világháború nyomta rá a bélyegét mindennapjaikra. Végül a tradicionális generációk sorába tartozik a  „csendes/néma/hallgatag/alvó” jelzőkkel illetett generáció, mely az 1928 és 1945 között születetteket foglalja magába. Ez a generáció már nem a gazdasági és politikai rendszer megváltoztatásáért küzdött, hanem megtanult azokban élni, elfogadta a hidegháború és a megosztott világ berendezkedését A keményen dolgozó kisemberek archetípusai ők, apolitikusak, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” mentalitás volt jellemző rájuk.

Baby Boomerek (1945-1964) – az idealista generáció. A gazdasági prosperitás, a szexuális forradalom, az emberi jogi mozgalmak és a hippi korszak volt meghatározó az életükben. Az új amerikai álom megvalósítói. Tagjai még nagyjából azonos körülmények között nőttek fel, a nem volt nagy technikai differenciáltság. „Face to face” kommunikáltak, a „megmondom a tutit” hozzáállás jellemzi őket. Munkamániások, az öncélú siker a munkamorál része volt náluk, szerintük törtetni és versengeni kell, hibázni nem lehet, a munkahelyi tapasztalat többet jelent mindennél. Egy munkahelyen vagy lehetőség szerint egy ipari ágban töltik a munkáséveiket, nem pártolják a változásokat. Éppen ezért a családi életet elhanyagolták, körükben kezdett gyakorivá válni a második házasság. Érékrendszerük centrumában a materiális javak, a pénz, a titulus, a kemény munkáért kijáró megbecsülés, a felettesek vagy a ranglétrán feljebb lévőktől kapott dicsérete kap helyet. Kezdetben fiatalon békepártiak, radikálisok, kritizálják a tradicionális generációk hatalom- és tekintélyelvűségét, megtagadják a szabályokat. Később viszont ők maguk lesznek a hatalom, a tradíció és a vezető elit, a hierarchia és az intézményesülés legnagyobb támogatói.

X generáció (1965-1980). Az eredeti ismeretlen generáció, amelynek elnevezése is kalandosan indult. Eredetileg Robert Capa nevezte így a baby boomereket, az egyik saját fotó-esszéje kapcsán, majd az x, mint a matematikai ismeretlenből származtatott megismerhetetlen generáció stigmája lett rájuk húzva. Később a kilencvenes évek elején Douglas Coupland tette népszerűvé a Generation X kifejezést, egyik novelláján keresztül. Szüleik mindig dolgoztak, ezért nem tudtak elég figyelmet szentelni gyermekeiknek, illetve a baby boomerek magas válási rátája miatt a generáció tagjaira ráragadt a kulcsos gyerek kifejezés, amiben az is benne volt, hogy korán kellett saját magukról gondoskodniuk. Az idősebb generációk által cinikusnak, naplopónak és elégedetlennek (sztereo) tipizált fiatalokra a folyamatos düh és lázadás volt a jellemző, általános tagadó magatartással reagáltak mindenre, amit az előző generációk képviseltek. A rossz családi mintákból tanulva egyensúlyt próbáltak teremteni a munka és a család között, gyakran váltottak munkahelyet, könnyen alkalmazkodtak. A kevés munka, barátságos környezet, az örömszerzés jelent meg az elvárásaik között. A „munka csak egy munka” mentalitás, ugyanakkor a szakmai igényesség, a kompetenciák tisztelete is jelen van gondolkodásukban. Sok új technikai vívmány szőtte át fiatalkorukat, a technológiai-asszimiláció sajátosságával bírtak (MTV-generáció, videókazetta és mobiltelefonok világa), végül ők lettek az első digitális bevándorlók.  

Y Generáció (1980-1995). Más néven millenálisok, vagy ezredfordulósok: ők az első digitális bennszülött nemzedék, az információs kor szülöttei. Számukra nem okoz kihívást a különböző technikai-technológiai újítások használata a mindennapokban, sőt, az életük meghatározó részeivé váltak már a kütyük. A digitális világ, a technológiába vetett feltétlen hit jellemzi őket. Könnyen alkalmazkodnak, viszont nem köti le őket sokáig egy feladat megoldása, ezért sokszor multitaskingban (több feladat egy idejű megoldásában) gondolkodnak. A boomerekhez hasonlóan nagyot akarnak alkotni, de elutasítják a tekintélyelvűséget és a kötött munkastruktúrát. Ugyanakkor az X generáció általános lázadása már nem tölti ki a mindennapjaikat, inkább egy cél vagy nemes ügy mellett állnak ki, mint valami ellen. A globalizáció és a kulturális diverzitás már nem újdonság számukra. Alapvetően optimisták az ismeretlen dolgokkal szemben, innovatívan gondolkoznak, mindezek mellett a függetlenség fontosságát hangsúlyozzák. Nem félnek a hibáktól, vagy ha valamilyen tevékenység során hibáznak, azzal nem törődnek sokat. Az új dolgokat keresik, egy feladat megoldása után már a következő kihívás felé fordulnak, nincs kifejezett sikerélményük. A közösségi élet igencsak meghatározó számukra, sőt, már nem tesznek különbséget az egyes csoportok között (magánélet-család-munka-szabadidős tevékenységek), próbálják vegyíteni a közösségeiket. Ebből kifolyólag inkább csapatban/csapatokban szeretnek dolgozni (elsősorban kortársakkal körülvéve), ahol különböző ötletek cserélhetnek gazdát, fontos számukra a kooperáció – ezért is sokkal nyitottabbak és toleránsabbak, mint az előző generációk. Eltökéltek, de gyakran célt tévesztenek, nem tudják sokáig lekötni magukat. Ha unalmasnak találnak egy-egy kihívást, akkor azt gyakran mellékvágányra teszik, rosszabb esetben nem is nyúlnak hozzá újra. A digitális kompetenciáknak és az iskolai végzettségeknek köszönhetően magasan képzettek és ezeket jól tudják kamatoztatni a mindennapokban. Viszont az első olyan generáció, mely hatalmas adósságállománnyal rendelkezik. Ebből kifolyólag az tradicionális materiális értékek, mint a lakás, autó, háttérbe szorulnak és ezáltal a családalapítás időszaka is kitolódik. Az önközpontúságot és tekintélyelvűséget magasan elutasítják, de gyakran támaszkodnak az idősebbek véleményére, segítségére. Végeredményben viszont az első olyan generáció, amely a személyközi, direkt, face-to-face kommunikációban gyenge: könnyebben lépnek kapcsolatba emberekkel online. Így a közösségi média, levelező- és chatprogramok válnak az elsődleges kommunikációs platformmá számukra.

Z generáció (1996-2010). Vitathatatlanul digitális bennszülöttek, virtuális hálózatokban léteznek, szimultán életet tartanak fent az online és offline világban. A digitális és fizikai valóság elválaszthatatlan számukra, egyik nem létezik a másik nélkül.  A technikai vívmányokra nemcsak, hogy nyitottak, hanem mindig a legújabbal akarnak foglalkozni. Ha az ezredfordulósok nem féltek hibázni, akkor ők a hiba fogalmát sem ismerik: minden egy nagy buli számukra. Információéhségük drasztikus méreteket ölt, tartalomfogyasztási szokásaik szignifikánsan eltérnek az előző generációktól, de figyelmüket még kevésbé lehet lekötni. Mindig történnie kell valaminek körülöttük. A folytonosságot a változás jelenti az életükben. Kifejezetten elutasítanak mindenfajta címkézést, kategorizálást vagy osztályozást.

OK, boomer

„Jól van, nyugger,” leginkább így lehetne lefordítani a baby boomer és a Z generáció között szakadékot jelentő szembenállás kiteljesedésére utaló, 2019-ben közszájon forgó stigmatizációs kifejezést, amit a baby boomer generáció olyan tagjainak a kigúnyolására használják, akik nem értenek a fiatal(abb) generációk nyelvén, nem képesek elfogadni, hogy a világ változik, régimódiak és általában „nincsenek képben”. Pontos eredetét nem tudni a mémnek. Az első ilyen feljegyzés 2015-re tehető, amikor a 4chan egyik anonim felhasználója reagált tömören és velősen „lol ok boomer :)” válasszal egy bejegyzésre. 2017-ben a Reddit használták szellemes visszavágásként, majd 2018-ban a Twitteren ütötte fel újra a fejét, ahol előszeretettel használták politikusok és idősebb felhasználók kigúnyolására, akik az Y vagy Z generációt kritizálták. A frázis nem terjedt robbanásszerűen, egészen addig, amíg a híres doge meme-t Ok, retard változatát valaki át nem szerkesztette, ugyanazzal a stílussal Ok, boomer feliratra. Így szemantikailag is pejoratív jelzőt kapott a mém. Jelentése: mindenki, aki nem érti meg a fiatalok gondjait, szokásait, elképzeléseit, az félkegyelmű. Innentől datálhatjuk az ekkorra már mémmé vált kifejezés virális terjedését.

Új mérföldkövet jelentett, amikor többféle remixben is felkerült egy twitter felhasználó rap száma a Soundcloud zenei streaming szolgáltató oldalára. A jelenleg közel másfél millió meghallgatásnál járó remix tovább népszerűsítette a mémet és a Z generáció kvázi himnusza lett. Mondanivalójának esszenciája megragadható az első 15 másodpercben. A szerző – Peter Kuli – a „dal”-t a 65 év feletti Soundcloud felhasználóknak ajánlja. Érezhető a cinizmus a bevezetőben, hiszen a streamer platform tipikusan a fiatalok közösségi helye, elsősorban a Z generáció önmegvalósító művészei töltik fel műveiket. Már maga a szolgáltató kiválasztása is generációs szembenállást jelent. Míg a boomerek, a Gen X-ek és a millenialok jelentős része a Facebookot és a Youtube-ot használja, addig a Gen Z tagjai tudatosan keresik azokat a felületeket, ahol csak ők vannak jelen vagy inkább ők vannak többségben és kevésbé ismertek az idősebb generációk számára.

Ezután pedig a TikTok alkalmazáson váltak igen népszerűvé az Ok, boomer mémet és a remixet vegyítő videók: 2019 végéig mintegy 2 milliárd #okboomer hashtaggel felcímkézett videó került fel a platformra. Olyan helyzeteket mutatnak be a fiatal felhasználók, amelyben a két generáció közötti különbségek jelentős mértékben tetten érhetőek, mint például divat és öltözködés, vásárlási szokások, sorban állás, kulturális heterogenitás vagy diverzitás, rasszizmus, szexizmus. Mind olyan téma, amellyel kapcsolatban a boomer nemzedék fiatal korához képest igencsak megváltozott, és a társadalmi megítélése általánosan elfogadott lett. A mainstream zeneipar sem váratott sokáig maga boomer fordulatára. A dél-koreai k-pop stílust képviselő Stray Kids formáció Gone Days című dala arról szól, hogy az idősebb generációk mindig meg akarják mondani, hogy mit és hogyan kell csinálni, viselkedni, öltözködni, a fiatalabb generációknak pedig már elegük van a sok hegyi beszédből, csak azt akarják, hogy eltűnjenek az életükből az öregek.

Politikai fordulat

Az, hogy a fiatal digitális bennszülöttek saját ellenmozgalmat indítottak, tulajdonképpen kirekesztették a baby boomer generációt minden további digitális trendből és a diskurzusteremtés minden lehetőségét próbálják elvágni, talán nem hat a meglepetés erejével. Minden generáció úgy gondolja, hogy neki van igaza mindenben (sőt az emberek egyéni szinten is ezen az állásponton vannak), ő jobban tudja értelmezni a körülötte lévő világ történéseit. Viszont arra senki nem gondolt, hogy a boomerezés a fősodratú politikába is bekerül. Az új-zélandi parlament Zöld Pártjának képviselője, Chlöe Swarbrick felszólalásában számonkérte a tisztelt házat, hogy milyen lépéseket fognak tenni a klímaváltozással kapcsolatban. Beszédét megzavarta a Nemzeti Párt képviselője Todd Muller, Chlöe pedig egyszerű „ok, boomer” válasszal hárította képviselőtársa megjegyzését és folytatta tovább felszólalását. A jelenet természetesen óriási nemzetközi médiavisszhangot kapott. Talán ez volt az első olyan alkalom, amikor egy mém szerepet kapott egy országgyűlés életében, a reálpolitikában és nem a politikából vagy egy politikusból csináltak mémet.  A zöldpárti képviselőnő szerint jól mutatja a felszólalása körüli felhajtás azt, hogy a Z generáció mennyiben más, „dobozon kívüli gondolkodást” (thinking outside of the box) tud magának, mint az azt megelőző generációk. Úgy gondolja, hogy a sztereotípiákban való gondolkodást fel kell adni, proaktív tettekre van szükség és megváltoztatni azt a status-quo képet, ami az emberek fejében képződik a politikusokról, ami általában egy öreg, öltönyös fickó. Elgondolása szerint itt az ideje, hogy a sztereotipizálást átlépve, más képet alkossanak az emberek a döntéshozókról, akik nem egy túlmisztifikált és privilegizált rétegből kell, hogy kikerüljenek, hanem a mindennapi emberekből, így a fiatalok is joggal lehetnek politikai döntéshozatal részei. Érdekesség, hogy a leboomerezett Muller 51 éves, tehát már inkább az X generáció tagja, mintsem a baby boomerek közé lehetne sorolni a politikust és ha szigorúan vesszük a korszakos elkülönítést, akkor Swarbrick is éppen csak beleillik a Z generációba.

Az Ok, boomer politikai töltete egyre inkább összefonódik a zöld mozgalmakkal és nem csak az új-zélandi politikusnő felszólalása miatt. 2019 novemberében, a Harvard-Yale egyetem amerikai futball mérkőzésén több száz fiatal tüntető özönlött be a pályára kántálva a két szóból álló szlogent. Ezzel a cselekvéssel akarták felhívni a klímaváltozással járó fenyegető veszélyeket. Az idősebb nézők az akciót úgy értékelték, hogy hiányzik belőlük a józan ész és az egész tüntetés nem más, mint egy jó ürügy arra, hogy felhívják saját magukra a figyelmet és a közösségi médiumok felületein is nagyon megosztóvá vált a demonstráció. A demokrata elnökjelölt-jelölt Bernie Sanders pedig úgy kommentálta az eseményt, hogy mindig azok az emberek fognak győzedelmeskedni, akik közösen fel tudnak lépni az igazság nevében és gratulált a fiataloknak. A szintén demokrata Júlián Castro egykori városfejlesztési miniszter pedig inspirálónak nevezte, hogy a fiatalok kezükbe veszik a saját jövőjüket és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék azt. A boomerezés a fiatal generációk körében egyre inkább összefonódik a zöld mozgalmakkal, a zöld kérdéssel. Vajon milyen újabb mémek fognak politikai értelmet nyerni.  

Oké, zoomer

Rengeteg kritikát kapott az Ok, boomer jelenség és annak használata. A jobboldali-konzervatív közegben az új fajta „n betűs szó”[2]-ként kezelik és használatát ageizmusnak, azaz életkor alapú diszkriminációnak tekintik. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán már tárgyalnak olyan ügyet, ami a korhoz között diszkriminációval foglalkozik. A bíróság szerint nem lehet csak azért valakit azért hátrányosan megkülönböztetni, mert elmúlt 80 éves. Nem esik-e ez egybe a faji, nemi, vallási diszkriminációval? Kétségtelen tény, hogy a másik oldalról viszont a millenálisok is stigmatizálva érezhették magukat akkor, amikor az idősebb nemzedék pár éve elkezdte őket „hópehely” generációként emlegetni.

De mit is képviselnek tulajdonképpen? A zoomer generáció úgy látja, hogy senki nem veszi komolyan sem őket, sem azt, amit képviselnek. Úgy érzik, hogy lényegesen hátrányosabb helyzetből indulnak az életben, mint szüleik. Az előző generációk jobb lehetőségekkel kezdhettek munkát keresni, a felsőoktatás költségei korábban sokkal alacsonyabbak voltak és általában könnyebb volt a megélhetés, a lakásárak és a járulékos költségek nem voltak az egekben. aggasztja őket az Amerikában mind jobban szakadozó szociális háló, a populizmus térnyerése. Visszatérő érv részükről, hogy az előttük járó generációk idézték elő felelőtlenségükkel a klíma vészhelyzetet, amivel majd nekik kell megbirkózniuk. Elismerik, hogy annak idején a boomerek indították el a polgárjogi mozgalmakat, a nők egyenjogúsításáért ők kezdet el küzdeni, tiltakoztak a vietnámi háború ellen, de úgy látják, hogy az öregedéssel egyre konzervatívabbá váltak, önzőbbek és kevésbé empatikusak lettek. 

 A boomerek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a globális recesszió nem csak a zoomerekre és a boomerekre, hanem minden nemzedékre nehezebb időket hozott. További kritika éri a zoomer nemzedéket, mert nem tudják élvezni az életet. Az egyetemeken a politikai korrektség jelszavával olyan klasszikus demokratikus értéket veszélyeztetnek, mint a szólásszabadság. Túlzásba viszik a digitális technológia használatát (telefon nélkül egy villanykörtét sem tudnak becsavarni), az online és közösségi média aktivitás miatt (mindig a telefonjukat nyomkodják), így képtelenek a közvetlen emberi kommunikációra. Egy teljesen más közegben nőttek fel és szocializálódnak, számukra nem létezik okoseszközök és -technológia nélküli világ. Korán felnőttnek képzelik magukat, tinédzser korukban már saját vállalkozásaik és milliós követőtáboraik vannak. Ideje lenne, ha felhagynának a közösségi médiasorozatok gyártásával és helyette végre elkezdenének igazán dolgozni.  

A vitában mások az idősek iránti szolidaritás fontosságát hangsúlyozzák. Szerintük a fiataloknak nem felelőtlen magatartást kellene tanúsítaniuk lenézve az idősebb generációkat, hanem segíteni őket kiigazodni a digitális világban, megtanítani őket arra, hogyan működnek a számítástechnikai eszközök. Megint mások az intergenerációs kapcsolatok építését tartják fontosnak és a generációk tudástőkéjének együttes kamatoztatásának szükségességességére hívják fel a figyelmet. Ismét más véleményáramlat szerint itt nem generációs súrlódásról, sokkal inkább ideologikus vitáról van szó, ami az amerikai demokraták és a republikánusok közötti ellentéteket van hivatva megjeleníteni.

A boomerezés-zoomerezés túlnyomóan a digitális kultúrában megjelenő alkotásai a generációk közötti törésvonalakra utalnak, a generációs különbségek jelenségeit képezik le.  Míg korábban a fiatalok többsége szezonális munkákkal vagy iskola mellett biztosította a tandíjat tanulmányaihoz, vagy fedezte egyéb kiadásait, addig a Z generációnak már megvan a technikai lehetősége, hogy kellő tehetség és kitartás birtokában maga is tartalomfejlesztővé váljon, és ezzel keressen pénzt. A közösségi média korábban sosem látott potenciált rejt magában, amivel az Y és Z generáció előtt egyik nemzedék sem rendelkezett.

A generációk közötti szociokulturális különbségek és az ezekről szóló közbeszéd korábban is jelen volt, de nem kaphatott szélesebb nyilvánosságot, csak ritkán törhetett be a mainstream médiába.  Most viszont a közösségi platformok – ahol bárki lehet tartalomfejlesztő – szinte tálcán kínálják a lehetőséget a digitális bennszülöttek számára, hogy artikulálják a véleményüket.

Szitás Péter

Témavezető: Kiss Mária Rita

Forrásjegyzék

Megyeri Mirtill: https://forbes.hu/legyel-jobb/a-generacios-bullshit/

BBC: https://www.bbc.co.uk/bitesize/articles/zf8j92p

Knowyourmeme: https://knowyourmeme.com/memes/ok-boomer

Bhaskar Sunkara: https://www.theguardian.com/commentisfree/2019/nov/06/ok-boomer-meme-older-generations

Chlöe Swarbrick: https://www.theguardian.com/world/commentisfree/2019/nov/09/my-ok-boomer-comment-in-parliament-symbolised-exhaustion-of-multiple-generations

Katy Steinmetz: https://time.com/5782508/ok-boomer-meaning-slang-dictionary/

Komár Zita: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/generacioelmeletek

HVG Extra Business: https://hvg.hu/hvgkonyvek/20190718_Honnan_erednek_az_egyes_generaciok_nevei

Jacob Bogage, Hannah Knowles: https://www.washingtonpost.com/sports/2019/11/23/climate-change-protesters-swarm-harvard-yale-football-game-with-chants-ok-boomer/

Hannah Jane Parkinson: https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2019/oct/18/silent-generation-to-snowflakes-why-you-need-friends-all-ages

Taylor Lorenz: https://www.nytimes.com/2019/10/29/style/ok-boomer.html

Cosmo Landesman: https://www.spectator.co.uk/2019/11/ok-zoomer-is-that-really-the-best-youve-got/

Steve Annear: https://www.bostonglobe.com/metro/2019/11/07/how-lexington-teen-song-remix-turned-into-boomer-anthem/HXl3cd9lDhz268jTzESncJ/story.html

Klág Dávid: https://index.hu/kultur/2019/11/22/ok_boomer_z_generacio_baby_boomer/

Adam Liptak: https://www.nytimes.com/2020/01/15/us/supreme-court-age-bias-ok-boomer.html?action=click&module=RelatedLinks&pgtype=Article