Barankovics Alapítvány - www.barankovicsarchiv.hu
Nem vagy egyedül – A totális állami megfigyelőrendszer Kínában
Gondolatrendőrség. Nagy Testvér. Telekép. A Párt. Ha valaki forgatta már kezében Orwell 1984 című regényét, akkor ezek a fogalmak számára tökéletesen összefoglalják azt a disztópiát, melyet a szerző művében az olvasók elé tár. Az 1920-as, 1930-as évek totalitárius államai által inspirált könyv világa azonban már nem holmi sci-fi, ahogyan más tudományos-fantasztikus filmek hihetetlennek tűnő vívmányai sem. Az első ujjlenyomat olvasós mobiltelefonokat már 2007-ben kifejlesztették és 2019 végére elérkeztünk oda, hogy az arcunkat is használhatjuk okoskészülékeink biztonsági zárjának feloldásához. Egyre precízebb és pontosabb kamera-, megfigyelő-, ellenőrző rendszerek látnak napvilágot és miközben ezekkel életünket könnyebbé és komfortosabbá próbáljuk tenni, azt az érzést keltik bennünk, hogy biztonságban vagyunk. Ezzel egy időben veszítjük el szabadságunkat is, mondunk le személyes, szenzitív adatainkról, anélkül, hogy tudomást vennék róla. A globális techóriások és a centralizált, túlbürokratizált állami berendezkedés pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyén feletti teljes kontrollal rendelkezzen.
Kínai expanzió
Ma már a nyugati, liberális demokrácia export helyett, a távol-keleti technológiai export vált a fő csapásiránnyá. Japán, valamint az „ázsiai tigrisek” felemelkedése után Kína vált meghatározóvá az informatikai-számítástechnikai terjeszkedésben. Olyan kínai cégek, mint a ZTE, a Huawei, Dahua, Chinese Telecom vagy a Hikvison 63 országnak juttatják el az általuk fejlesztett mesterséges intelligenciával ellátott megfigyelő rendszereket. Ebből 36 ország csatlakozott az Egy Övezet Egy Út (One Belt One Road) másnéven az Új Selyemút geopolitikai infrastruktúra fejlesztési stratégiához, amelyben a Huawei az elsődleges és legnagyobb beszállító. Szakértők véleménye szerint, ez a fejlesztési program számos potenciális kockázattal járhat, például a cégek által kezelt információk a kínai állam kezébe kerülhetnek. Ugyanis a kínai nemzetbiztonsági törvények értelmében a vállalatokat kényszeríthetik az adatok átadására, ez pedig növelhetné a Kínai Kommunista Párt befolyását határon innen és túl. Továbbá a kínai mintát sablonként használva, az Új Selyemút program többi országa is kialakíthatja a saját ellenőrző struktúráját az állampolgárok felett – elsősorban az afrikai és közel-keleti államok, amelyek erős, tekintélyelvű, centralizált berendezkedéssel bírnak. A kínai óriásvállalatokon kívül azonban az Egyesült Államok is hozzájárul a terjeszkedés elősegítéséhez, közvetlen és közvetett módon is. 2018 februárjában a Massachusetts Institute of Technology egy széleskörű kutatás-fejlesztési megállapodást kötött a kínai SenseTime céggel, amelynek anyavállalata, a Netposa számos irodával rendelkezik a Szilícium-völgyben, valamint még 2010-ben stratégiai megállapodást kötött az Intel Capitallal és különböző robotikai programokba is befektetett.
A XXI. századi Nagy Testvér mindent lát
Az Information Handling Services (IHS) Markit Ltd. kutatásai alapján 2021-re 1 milliárd térfigyelő kamera fog működni globálisan, ennek több mint fele egyedül Kínában. A 10 legjobban megfigyelt városból nyolc Kínában található, a Jangce folyam és a Jialing-folyó közötti területen pedig hat emberre jut egy térfigyelő kamera – ezzel Csongking méltán nyeri el az aranyérmes helyezést a világ legjobban megfigyelt városa versenyben.
A mesterséges intelligenciával megtámogatott megfigyelőrendszerek segítségével tartják számon ki, hol, mikor és mit csinál. A kormányzat nem is takargatja, hogy milyen szándékai vannak a rendszer kialakításával kapcsolatban. Elsősorban az állampolgárok biztonságát akarja garantálni: könnyebben azonosítható válnak a bűncselekményeket elkövetők, a gyanúsítottak vagy a hozzájuk köthető személyek, de a már megtörtént eseteket is több kameraállásból rögzítve, egyszerűen vissza tudják követni. A BBC helyszíni tudósítója jól szemlélteti hogyan is működik a gyakorlatban a rendszer: amint a kamerarendszer észlelte a körözött személyt, a rendőri alakulatok mindössze hét perc alatt a helyszínre érkeztek.
Ezt a BBC által készített, a rendszer működését bemutató videót nem érdemes kihagyni:
Ami sokkal inkább rémisztő, az az osztályozási folyamat. Ennek keretében a térfigyelő kamarák képesek rögzíteni az autók rendszámát, márkáját, színét, a járókelőket kategorizálja hajszín, öltözködési stílus alapján. A szoftver megjósolja a lehetséges útvonalakat, így előre el tudják kerülni a dugókat, vagy hogy túlzsúfolttá váljanak az utcák, terek. Az arcfelismerő program folyamatosan figyelemmel kíséri a dolgozók kifejezéseit, érzelmeit: így például jelzést ad arról, ha egy buszsofőr túl fáradt (vagy túlságosan unja a munkáját) és közvetlen értesítést küld az őt alkalmazó vállalatnak, hogy pihenjen (vagy hogy mutasson több érdeklődést a munkája iránt). Megfelelő mennyiségű kamerával percről-percre le lehet követni az emberek mindennapjait, akár hetekre visszamenőleg is, illetve meg tudja jósolni a rendszer, hogy mi lesz a következő cselekedetük – bár a hivatalos magyarázat szerint csak akkor használják fel az állampolgárokról gyűjtött adatokat, ha veszélyben vannak, illetve szükségük van valamilyen segítségre. Daniel Chau, a Dahua Technology egyik vezetője szerint a technológia egy eszköz az emberek kezében és csakúgy, mint a fegyverek, ha rossz kezekbe (terroristák) kerül, akkor nem kívánatos dolgok történhetnek, ennek ellenére mégis fejlesztenek fegyvereket a kormányok. A technológiát lehet jó célokra használni, tehát a mesterséges intelligencia használata is csak az emberektől függ.
Érdemes egy kis popkulturális kitérőt tennünk. A CBS csatorna sugárzásában 2011 és 2016 között futott a Célszemély című sorozat (Person of Interest) számos olyan utópisztikus elemet tartalmazott, amelyeket a kínai állam a gyakorlatban is kipróbált már, valamint rendszeresen használ is. Az Egyesült Államokban, New Yorkban játszódó széria egy feltaláló által létrehozott mesterséges intelligencia (A Gép/The Machnie) köré fonódik, amely a kiépített megfigyelőrendszer segítségével különböző forrásokból gyűjt és dolgoz fel adatokat, amelyek segítségével az amerikai kormányzat meg tudja akadályozni, illetve elejét tudja venni a terrorcselekményeknek. A Gép a sorozat előrehaladtával öntudatra ébred, alkotója pedig számos morális és etikai kérdésbe ütközik, annak működtetésével kapcsolatban. Felmerül a klasszikus kérdés: játszhatjuk-e Isten szerepét?
Ha nincs mit takargatnod, nincs mitől tartanod
Az állami szabályzás az egyének felett új szintre lép a társadalmi kreditrendszer bevezetésével. Földünk nyugati felén sem ismeretlen ez a fogalom, viszont itt magánvállalatok, kereskedelmi hálózatok, bankok és pénzintézetek tartják számon az állampolgárok vásárlási szokásait, kapnak bírálatot hitelfelvételről vagy jelzálogkölcsönnel kapcsolatban. A kínai modell 2014-ben lett beharangozva, a kormány sajátos értelmezésében, azt az ideát támogatva, hogy az államba vetett bizalom dicsőség, ennek a bizalomnak a megkérdőjelezése viszont szégyenteljes. A kreditrendszer teljes, állam által bevezetett struktúrája 2020-ra várható (bár egyes vélemények szerint ez csupán a tervezési szakasz végét jelenti) és a pontok mozgását befolyásolhatja, ha túl sok alkoholt vagy videójátékot vásárolnak az állampolgárok, nem dohányzó helyeken gyújtanak rá, áthajtanak piros lámpánál, nem megfelelően viselkednek valamilyen tömegközlekedési járművön, tartozásuk van, de a pontos módszertanról nem sokat tudni egyelőre. Már csak azért is, mert egyelőre nincs semmilyen konkrét, központosított társadalmi kreditrendszer, amit az állam felügyelne. Helyi önkormányzatok és bizonyos vállalatok rendelkeznek egyfajta kreditrendszerrel, de ez ennek alkalmazása is földrajzilag eltérő. Így például Rongcheng városa 1000 pontot ad a lakosainak és a cselekedeteik függvényében kapnak vagy vonnak el tőlük pontokat, a Sesame Credit pedig 400 millió ügyfelét kíséri figyelemmel és az alapján, hogy mennyi időt töltenek videójátékokkal (tétlen személyek) vagy hogy milyen sűrűn látogatják meg rokonaikat (gondoskodó magatartás). A vállalatok a rendelkezésükre álló információval kereskednek egymás között, összesíthetik, összekapcsolhatják az adatbázisokat. Ezek alapján a Baihe nevezetű társkereső oldalon a felhasználók nem csak a kinézet alapján dönthetnek, hanem látják is más felhasználók közösségi kreditszámait. Zhuan Yirong, a Baihe alelnöke szerint a megjelenés nagyon fontos, de az sokkal fontosabb, hogy stabil megélhetése legyen valakinek és biztosítsa társának a komfortos élet körülményeit.
Milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak a jó-rossz magatartásformák? Legrosszabb esetben tiltólistára kerülnek az állampolgárok. Ilyen feketelistára került Liu Hu újságíró, aki az állami korrupcióról és cenzúráról írt, a Legfelsőbb Népi Bíróság pedig a tisztességtelen személyek listájára tette. A különböző listázások pedig más és más retorziókat vonhatnak maguk után:
- Vonat- vagy repülőjegyek vásárlásának letiltása: kilencmillió alacsony pontszámmal rendelkező lakos nem tudott vásárolni jegyet utazáshoz, további hárommillió pedig nem fért hozzá extra szolgáltatáshoz (business class).
- Internet sebesség korlátozása: ez akkor léphet életbe, ha álhíreket posztolnak, túl sok időt pazarolnak videójátékokra vagy a közösségi médiára, illetve, ha erkölcstelen dolgokat vásárolnak, vagy ha nem fizetik be a számlákat időre.
- Kitiltás a legjobb iskolákból. Eddig 17 embert akadályozott meg a kreditrendszer abban, hogy folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy magasabb fokú végzettséget szerezzenek – mert megtagadták a katonai szolgálatot. Egy kínai egyetem pedig megvonta egy hallgatója jelentkezését, mert az apjának pénzügyi tartozásai voltak.
- Lehetetlen bekerülni bizonyos állami cégek és bankok vezetői pozícióiba
- A kreditrendszer szintén meggátolja, hogy a legjobb hotelekben szálljanak meg azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek elég pontszámmal.
- A kutyákat is elveheti a közigazgatás a tulajdonosoktól. Jinan városa 2017-től kreditrendszert vezetett be, amely méri, hogy a sétáltatás során van-e póráz és szájkosár a kutyán. Túl kevés pont esetén az önkormányzat elkobozza az állatot.
A negatív spirál egyre erősödhet, ahogy a vélt vagy valós szabálytalanságokat halmozzák fel a mindennapjaik során az állampolgárok. A feketelistáról pedig egyféleképpen lehet lekerülni: ki kell fizetni a büntetés összegét a bíróságokon, annak ellenére, hogy ez nem egy bevett jogi aktus és nincs is semmilyen jogszabály a kreditrendszerre. A totalitárius állam és a társadalmi reguláció mellett azonban a rendszer számos jó tulajdonságát is látják a kínai lakosok. A jó magaviseletért és magas pontszámokért cserébe:
- Több egyezésük lesz a társkereső oldalakon.
- Kedvezményeket kapnak a közüzemi számlákból, jobb besorolásuk lesz pénzintézeteknél.
- Többet és jobban odafigyelnek arra, hogy betartsák a szabályokat, ezáltal jobb állampolgárokká válnak.
Egerek a ketrecben
A kamerarendszerek nem csupán megfigyelésre, hanem átnevelésre is szolgálnak. Hszincsiang-Ujgur autonóm terület vált a katonai kísérleti védelmi rendszerek fejlesztési és tesztelési központjává, azon belül is Kasgar városa. A régió csupán 36%-a tartozik a han kínai nemzetiséghez, a többi etnikum főleg ujgur és egyéb muszlim vallású. Az Kínai Kommunista Párt kiemelt célja, hogy letörjenek minden olyan egyéni vagy közösségi cselekvést, amely autonóm, szeparatista törekvéseket tűz ki célul maga elé. A virtuális ketrecből pedig kiképző-átnevelő táborba küldik azokat az ujgurokat, akik a megfigyelők szerint bármilyen lázadó tevékenységet folytatnak. Ezekben a táborokban előadásokat kell hallgatniuk a fogvatartottaknak, dicsőítő himnuszokat énekelni a Kínai Kommunista Pártról és önkritikát gyakorolni. A program célja, hogy az iszlám vallást teljesen kiűzzék Kínából. A megnövekedett ellenállások és terrorista cselekmények miatt az állami szervek száma és aktivitása megsokszorozódott a térségben, legszélsőségesebb esetekben a lakók otthonaiba is kamerákat telepítettek. A rendőrség külön applikációt használ a megfigyelésekhez és listázásokhoz, így meg tudják jelölni azokat az embereket, akik gyanúsan viselkednek: sokáig nem használják az okostelefonjukat, sokáig tartózkodtak külföldön, a megszokottnál több áramot használnak, nem a főbejáraton keresztül hagyják el az otthonukat, vagy ha más személyautóját tankolják meg. Az ellenőrzés elősegítésére ellenőrzőpontokat állítottak fel a hatóságok és a rendszer automatikus riasztást ad ki, ha a potenciális veszélyként megjelölt ember belép bizonyos terekbe. Ezen felül, a legegyszerűbb, mindennapi rutinokhoz is személyigazolványt kell használniuk a lakosoknak, akár, ha belépnek az iskolákba, bankokba, parkokba, akár, ha tankolni szeretnének, mobiltelefont vagy cukrot vásárolni.
Hszincsiang-Ujgur területe és Kasgar városa a prototípus, innen fejlesztik tovább és ültetik gyakorlatba a technikákat az ország más régióiban. Egy új törvény szerint, minden új SIM kártya tulajdonosnak regisztráltatnia kell magát egy arcfelismerő szkenneren. Az intézkedés segítségével egész Kína területén egyszerűbbé válik a mobiltelefonok nyomon követése, növelve ezzel az állampolgárok biztonságát – legalábbis a hivatalos álláspont szerint. A kiberbiztonság növelése érdekében a közösségi oldalakra is csak bejegyzett telefonszámokkal lehet regisztrálni. Annak ellenére, hogy számos kritika és visszhang érte a rendszert – a beleegyezés nélküli arcregisztráció miatt már az első per is folyamatban van –, mégis számos kínai lakos biztonságban érzi magát az intézkedések kapcsán. Főleg olyanok, akik személyes adataival visszaéltek már vagy személyazonosság-lopás, esetleg más jellegű átverés áldozataivá váltak, mert nem kívánatos személyek hozzáférhettek az adataikhoz.
Szép, új világ
Látható, hogy a kínai kormány álláspontja mindig az állampolgárok védelme, tehát minden ellenőrzés, információgyűjtés és a személyi szabadság informális korlátozása annak érdekében történik, hogy a lakosság biztonságban érezhesse magát. Az intézkedésekre pedig nagy igény mutatkozik. A védelmező-uniformizáló-tekintélyelvű állam eszménye a mindennapok során az emberek belenyugvásával erős felhatalmazást kap és ezzel együtt minden kritikus hangot módszeresen el tud nyomni.
„Még technikai fejlődés is csak akkor következik be, ha eredményeit valamiképpen fel lehet használni az emberi szabadság csökkentésére.” – George Orwell 1984 című könyvéből
Szitás Péter
Témavezető: Kiss Mária Rita
Forrásjegyzék
2019. 12. 16.