Egy politikai szerepet játszó kereszténydemokrata társadalmi szervezet: a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség

Az 1994. májusi országgyűlési választások eredményét a Kereszténydemokrata Néppárt vezetése egyértelmű csalódásként élte meg. (A párt a választás eredményeként ellenzékbe szorult, ugyanakkor a négy évvel korábbihoz képest 62 ezerrel több szavazatot kapott, országgyűlési képviselőinek száma 22 lett, eggyel többen voltak, mint 1990. áprilisban.)

A Kereszténydemokrata Néppárt 1995. január 29-én elnökválasztást tartott, az új elnök Giczy György lett, akit egy karakteresebb KDNP megteremtésének reményében emeltek az elnöki székbe. Az elmúlt négy év „szürke” rétegpárti címkéje helyett önálló arculat kialakítását ígérte, a korábbi rétegpárt identitás meghaladásával a néppárti jelleg kereteinek kialakítása lett a másik feladata. Mindezek mellett a magyar politikai pártstruktúrában kialakult új helyzet is adekvát választ igényelt: szükséges volt meghatározni a KDNP új helyét a politikai jobboldal megváltozott rendszerében; definiálni, hol áll a Kereszténydemokrata Néppárt a korábbi kormánypártok (MDF, FKgP) és a Fideszt, MIÉP-et tömörítő jobboldalon.

Az új pártvezetés előbb óvatosan politizált, önállóságát hirdetve elutasította a Fidesz javasolta Polgári Szövetséghez való csatlakozást (a baloldali Horn-kormány elleni jobboldali pártok szövetségbe tömörülését), majd az FKgP vezette radikálisabb jobboldali-populistább Nemzeti Szövetséghez való csatlakozást. Egyensúlyozó szerepének fenntartása után, 1996. decembertől a régi-új elnök s hívei az egyensúlyozó szerepük kiüresedése után (politikai szövetséges híján) egyre inkább az FKgP és a MIÉP felé fordultak, 1997. októbertől hivatalosan is a Torgyán vezette kisgazdák politikai befolyása alá kerültek.

A párt vezetésén és parlamenti frakcióján belül 1996 februárjától felgyorsuló viták a párt szövetségi politikájáról és politikai irányultságáról, a párton belüli demokrácia voltáról 1997 nyarára az egész tagságot megosztották. A szembenálló felek között a párt önmeghatározás politikájáról is ellentétes nézeteket vallottak. A nézeteltérések odáig fajultak, hogy elkezdődött a Giczy pártelnök ellenfeleinek pártból való kizárása, valamint a hosszú évekig tartó pereskedések időszaka.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Kereszténydemokrata Néppárton belüli pártviszályok, kizárások és kilépések után 1997. július végén jött létre. Hivatalosan 1997. augusztus 12-én a fővárosban alapították, majd másnap Székesfehérvárott jegyeztették be a Giczy György KDNP-elnök irányzatával szembenálló (az 1997. februárban megalapított, majd a pártelnökség által betiltott Barankovics-platformban tevékenykedő) kereszténydemokrata politikusok. (Az MKDSZ megalapítását kényszerhelyzetnek tekintették: „minket kitettek egy hajóból s mentőcsónakból csináltunk üzemképes járművet” – idézte fel Surján László a szervezet létrehozásának okát 1999-ben a Magyar Nemzet kérdésére.) Az alapító ülésén két évre megválasztott elnökség tagjai: elnök Surján László, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, alelnökök Básthy Tamás Kőszeg polgármestere, Harrach Péter teológus, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia Püspökkari Titkárságának világi ügyekkel foglalkozó referense, Mészáros József, a BME Szociológiai Tanszék tanszékvezető docense és Szilágyiné Szemkeő Judit, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Rt. oktatási igazgatója, ügyvezető titkár Gärtner József székesfehérvári ügyvéd lett.

Az MKDSZ-t önmagát olyan politikai-társadalmi szervezetként definiálta, amelynek célja a kereszténydemokrácia eszméinek terjesztése a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegei körében.  Ennek érdekében támogatták és működtették a korábban felállított Barankovics Akadémiát. Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés volt, amely évente egy alkalommal ülésezett. Széles jogköre az alapszabály módosítására, az MKDSZ feloszlásának, egyesülésének kimondására, a költségvetés meghatározására terjedt ki. A két közgyűlés közötti időszakban az operatív ügyeket a havonta ülésező elnökség (négy alelnök, ügyvezető titkár és elnök) látta el. A meghatározott feladatkörű alelnökök mellett az ügyvezető titkár a napi ügyekért, a szervezet gazdasági-ügyviteli szabályainak betartásáért felelt.

 Az MKDSZ létrehozása óta két alapszabály módosítás történt. 2000. február 14-én elnöki – társelnöki rendszert vezettek be: Harrach Péter lett az elnök, Surján László a társelnök, az alelnökök számát viszont kettőre csökkentették, a küldöttgyűlés elnökévé Latorcai Jánost választották. Az MKDSZ legfontosabb szerve az évi egy alkalommal ülésező küldöttgyűlés lett. Az elnökségi ülések között az ügyvezető elnökség vezette a szervezetet. A 2006. december 17-én elfogadott alapszabály-módosítás tovább erősítette az elnökség jogkörét. Az ötfős operatív elnökség (Harrach Péter elnök, Surján László társelnök, az elnök általános helyettese, Latorcai János, Semjén Zsolt és Rubovszky György alelnök) ügyintéző és képviseleti szerv lett.  (1998 és 2004 között az MKDSZ ügyvezető elnöke Rapcsák András (2002-ig), majd Nógrádi László volt.)

Az MKDSZ legmagasabb szintű döntéshozó szerve az 5 évente rendes gyűlést tartó küldöttgyűlés maradt. Az MKDSZ tevékenységi köre kibővült, feladatának tekintette a továbbiakban a kereszténydemokrácia közéleti-kulturális téren való megújulásának elősegítését és a kereszténydemokrata hagyományok felelevenítését, Barankovics István szellemi-politikai örökségének hasznosítását, a KDNP politikájának támogatását, valamint a keresztény és nemzeti értékek hangsúlyos képviseletét az európai társadalmi szervezetekben. 2002 májusában az MKDSZ bejelentette, a továbbiakban politikai pártként működő szervezetnek tekinti magát, amelynek célja – a német CDU (Kereszténydemokrata Unió) mintájára – egy magyar konzervatív-jobboldali unió létrehozásának elősegítése.

Az MKDSZ megalakulásától fogva szorosan együttműködött a Fidesz-Polgári Párttal és a Magyar Demokrata Fórummal. Az 1997. október 16-án kötött Fidesz-MKDSZ megállapodás szerint mintegy 60 egyéni választókerületben közös jelöltet állítottak, s az MKDSZ megbízottai helyet kaptak a Fidesz területi listáin. Az MKDSZ mandátumhoz jutott képviselői bekerültek a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióba, de ott 2006-ig nem alkottak önálló parlamenti csoportot. 1999. júliustól az MKDSZ elnöke tanácskozási joggal részt vett a Fidesz elnökségi ülésein. (Ekkor az MKDSZ-nek 14 parlamenti képviselője, 20 polgármestere és 120 önkormányzati képviselője volt.) Az MKDSZ 2001. május 4-én, majd 2002. február 16-án a Fidesz–Magyar Polgári Párttal, közben 2001. augusztus 31-én a Magyar Demokrata Fórummal választási együttműködési egyezményt irt alá (azonban ez utóbbi nem lépett érvénybe). A végleges Fidesz-MKDSZ megállapodás alapján a Fidesz országos lista első 20 helyén 4 MKDSZ jelöltet vettek fel s további 18 egyéni választókerületben vállalták az MKDSZ jelöltek támogatását.

 2001. szeptember 22-én a KDNP és az MKDSZ közös közleményükben az egységes magyar kereszténydemokrácia helyreállítását szorgalmazták, amely a nemzeti és demokratikus erők, egy konzervatív keresztény Magyarország megteremtésének szolgálatában áll. Együttműködésüket jelezte, hogy a katolikus párt vezetőit beválasztották az MKDSZ vezetésbe, és 2006. december 12-től a KDNP irodahelyiségeiben van az MKDSZ székhelye. 2005. november 2-án közös MKDSZ–KDNP elnökségi nyilatkozatban erősítették meg együttműködésüket, hangsúlyozván, hogy a két politikai szervezet eltérő jellege miatt más-más feladatkörrel, de azonos célokért tevékenykedik; az KDNP a történelmi egyházak érdekeit képviseli, az MKDSZ pedig a keresztény értékrend társadalmi képviseletét végzi. 2006. december 17-én a KDNP választmányi ülésén az MKDSZ önállóságát feladva betagozódott a KDNP szervezetébe; a jövőben, mint kulturális egyesület működik tovább. 2007-től az MKDSZ adja ki a KDNP-vel és a Barankovics István Alapítvánnyal együtt a Hazánk című folyóiratot.

A kereszténydemokrata szövetség 1999. december 2-án megfigyelő tagságot nyert az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártban. A Fidesz–MPP teljes jogú tagságának elismerésekor azonban, 2000. november 9-én az MKDSZ képviseleti joga megszűnt.

Az MKDSZ-nek ifjúsági társszervezete is van, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget (IKSZ) 2001-ben alapították. 2008. februártól az akkor az IKSZ-elnökeként a törvényhozásba beválasztott Rétvári Bence személyében országgyűlési képviselettel is rendelkezett.

A szervezet székhelye 2000-ig Fejér megye székhelyén volt, azóta a fővárosban van a központja.

Szabó Róbert

Források:

Kiss Mária Rita: A pártépítés stratégiái a KDNP politikájában (1989–1998). In Pascal Fontaine: Út Európa szívébe 1953–2009. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Hans-Gert Pöttering bevezetőjével, Joseph Daul előszavával. Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja. Szerkesztette Kiss Mária Rita. Budapest, Barankovics István Alapítvány, 2015. 737–783.

Szabó Róbert: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ). In Magyarországi politikai pártok lexikona (1846–2010) I. kötet. Parlamenti választásokon jelöltet állító pártok. Főszerk. Vida István. Gondolat Kiadó – MTA–ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport, 2011. 2. bővített, javított kiadás. 414–415.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség bírósági iratai. Fejér Megyei Bíróság, Pk 62204/1997. ügysz.

Surján László szerint első az akcióegység. Magára talált az MKDSZ. Magyar Nemzet, 1999. március 2.