Fekete madonnák nyomában

Vannak helyek, ahol az átlagosnál is jobban felfeslik a racionalizmus szövete és kitárul előttünk létünk szakrális oldala. És vannak turisták, akik a nyári szabadságuk rövid idejét ennek a létélménynek a megerősítésére szánják, mert ettől töltődnek fel igazán, mert egy zarándoklat alatt, vagy egy megszentelt helyen olyan dolgok tolulnak fel, amellyel nem tudunk, vagy nem akarunk foglalkozni a hétköznapi életünkben, holott életünk szerves részét jelentik.

Megtapasztalhatjuk ezt az élményt akár egy szentföldi zarándoklat   során, vagy ha sorra látogatjuk például a magyar kereszténység korai történetét reprezentáló árpád-kori templomok romjait, Európa és Magyarország leghíresebb kálváriáit , de a szakrális zarándoklat kitűnő célja lehet az is, ha a keresztény Európa fekete madonna ábrázolásait helyezzük a bakancs listánkra. Ígérhetjük, lesz utazni való célpontunk bőven!

Európában 400-500 között becsülik a fekete madonna kegyképek és kegyszobrok számát. Ezek közé tartozik Spanyolország legnagyobb hatású kegyszobra a Montserrati fekete madonna, csakúgy mint a Kazányi Istenszülőé, amely az oroszok egyik legjelentősebb kegyképe. De folytathatnánk még a sort a belgiumi Brugge Regula Kedves Miasszonya kegyképpel, vagy például Foggia város Madonna-szobrával a Szegények legszentebb koronázott Szűz Máriája névre hallgató szakrális kegytárggyal, a brünni Fekete Madonnával és még sorolhatnánk. A kedvcsináláshoz és fekete madonnák világába tervezett utazás megszervezéséhez kitűnő támpontot ad Imrik Zsófia: "Fekete vagyok, de szép ..." - A Fekete Madonna-kultusz története c. írása. 

Magyarok nagyasszonya – Lengyelország királynője

A fekete madonna és a Szűz Mária kultusz egy azok közül a szálak közül, amelyek évszázadok során összekapcsolták a magyar és a lengyel népet. A Częstochowa városában található Jasna Gora-i kolostor őrzi Európa egyik híres, ha nem a leghíresebb fekete madonna ábrázolását. Szent Lukács evangélistát tartja a hagyomány az első Mária képek festőjének, feltehetően azért, mert ő írt a legtöbbet és a legszebben a szűzanyáról. A legenda szerint ezt a képet is Lukács evangélista festette egy cédrustáblára (más verziók szerint a názáreti ház József által készített asztallapjára), amelyik egyenesen a szent család otthonából származott. A kegyképből ellenállhatatlan erő sugárzik, ide vonzva a világ minden tájáról a zarándokok százezreit.  Nem véletlenül emlegetik Częstochowat Lengyelország lelki fővárosának, a helyet Európa egyik szakrális központjának, a jasna gora-i Fekete Madonnát „Lengyelország királynőjének”.

Jasna Gora – magyarul Fényes-hegy - eredetileg a magyar alapítású pálos rend budaszentlőrinci központjának neve volt. A lengyelországi kolostort a pálos rend 1382-ben, Nagy Lajos király uralkodása alatt, a lengyel-magyar perszonálunió idején kapta meg. A kolostor levéltárában található irat szerint a fekete Madonna épp ebben az évben került Częstochowába. A Mária-ikont Opuliai László, Nagy Lajos király rokona, Magyarország nádora, Lengyelország későbbi helytartója ajándékozta a kolostornak. Királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok.  Később, a török korban Magyarországon meggyengült pálos rend központjává épp ez a lengyelországi kolostor vált.

 A Mária kegykép sorsa a továbbiakban szorosan összefonódott a lengyel nép hányatott történetének viharaival.  1430 Húsvétján rablók kezébe került, de nem tudták magukkal vinni, mert lovaik nem mozdultak, a hagyomány úgy tartja, ekkor tört ketté a fatábla, s utána a madonna arcán a repedést többé nem lehetett eltüntetni.  A XVII. század közepén a svéd invázió idején hatalmas túlerővel szemben sikerült megvédeni a kolostort, amit a kép csodatévő erejének tulajdonítottak.   Amikor a lengyel trónt megszerző I. Miklós cárral szemben az 1830-as években nemzeti felkelés tört ki, a cár – utalva a lengyel katolikus egyház nemzeti ellenállást szervező erejére – kijelentette, hogy a fekete madonna „a legveszélyesebb forradalmár”.

A közelmúlt lengyel történelme ezt megerősíteni látszott. A lengyel kereszténység millenniumán,1966-ban a katolikus egyház országos zarándokútra szerette volna vinni a képet. Miután ezt a kommunista hatalom nem engedélyezte, az ünnepségsorozaton „bebörtönzött madonna” üres képkerete járta körül az országot. A kommunizmus ellen az 1980-as években lázadó lengyel nép legerősebb ellenzéki szervezete, a 800 ezer főt számláló Szolidaritás a czestochowai szűzanya képét választotta szimbólumául. Lech Walesa zakója hajtókáján mindig ott volt a fekete madonna képe.

A kegyhelyen számos alkalommal fordultak meg a pápák is. 1717-ben XI. Kelemen pápa megkoronázta a Fekete Madonnát. 1979-ben a lengyel származású II. János Pál pápa, 2016 nyarán Ferenc pápa mutatott be szentmisét a kolostorban. Az irgalmasság évében, 2016 júliusában megrendezett krakkói ifjúsági találkozó idején több ezer fiatal láthatta a Madonnát. Napjainkban milliós nagyságrend körül mozog a látogatók száma. A kegyhelyen tradicionálisan megfordultak a magyar zarándokok is. 1939-ben, a II. világháború kitörése – Lengyelország lerohanása – előtti nyáron indult utoljára Magyarországról Częstochowába vonat kifejezetten zarándoklat céljából, ezt a hagyományt nemrég elevenítették fel.    Idén Magyarországról 12. alkalommal indítanak augusztus 5-12 között zarándoklatot a salvatoriánusok  

Simone Martini   munkájából azt is megtudhatjuk, merre induljon, aki a híres lengyel Fekete Madonna itthoni másolatait szeretné felkeresni.  A magyarországi fekete madonna körút első állomásának mindenképp a Szent István-bazilikát javasoljuk, ahol a lengyelországi ikon hiteles másolata található. Ezt a kegyképet 2011-ben ajándékozták a czestochowai pálosok Magyarországnak, és 2017 nyarán, épp egy éve, nagyszabású ünnepség és lengyel-magyar ifjúsági találkozó, valamint szentmise keretében koronát is kapott. Az eseményre az eredeti kegykép koronázásának 300. évfordulóján került sor.

A czestochowai kegykép kultuszának jelentősebb emlékei Magyarországon: a pesti Egyetemi, egykor pálos templom főoltárán, rézlemezre festve, valamint az egervári plébániatemplom főoltárán találhatók. Mellékoltárokon 1639-ből a nagyszombati Keresztelő Szent János-, egykori jezsuita Egyetemi templomban, a pesti Rókus-kápolnában, a terézvárosi plébániatemplomban, a bajai, kassai és váci ferences templomban, a bölcskei és perkátai plébániatemplomban látható.  Ma is élő és virágzó kultusz veszi körül a szeged-alsóvárosi ferences templombejárat jobb oldali oltárán. Ehhez írta Juhász Gyula versét.

Juhász Gyula: A fekete Mária

Ősi templom árnyas szögletében

Századoknak füstje és pora

Lassan lepte be s ő mély sötéten

Néz jövőbe hét tőrrel szivében:

Magyarok Asszonya.

Háború és béke váltakoztak

És jött és ment nemzetek sora,

Nyarak búzát, telek havat hoztak,

Ő csak nézett, a Fiát karolva:

Magyarok Asszonya.

Hű zarándok messze, messze tájról,

A lábain országút pora,

Vigaszt várva hozzájött s a távol

Múltakból gyászt s jó reményt világol

Magyarok Asszonya.

S jöttem én is, e szomorú öltő

Bús magyarja, hű zarándoka,

Mit adhatnék, csüggedt, árva költő:

E dalt hozom, mint könnyét a felhő,

Te feketén is vigaszt derengő

Magyarok Asszonya!

Források:

A legveszélyesebb forradalmár. Új ember 2003. augusztus 17.

Imrik Zsófia: "Fekete vagyok, de szép ..." - A Fekete Madonna-kultusz története

Imrik Zsófia: A pálosok patrónája a Częstochowai Fekete Madonna

Simone Martini – „Lengyelek királynője”  Częstochowai Fekete Madonna