Megélhető összetartozás: a Szent László örökség út

A Szent László emlékév keretében tartott rendezvénysorozat egy újabb állomásaként október 27-én Kisvárdán nyitották meg a Szent László örökség utat, amely magyarországi és erdélyi településeket köt össze. Közös bennük, hogy épített örökségeikkel, a szájhagyomány útján fennmaradó mondáikkal, vagy épp a földrajzi nevekben, a templomaikban található falfestményekkel valamilyen módon őrzik a lovagkirály emlékét.  A Szent László örökség út az Iskola Alapítvány és az RMDSZ kulturális főosztályának szakmai irányításával készült el a magyar állam támogatásával. A most átadott szakasza egyelőre 44 erdélyi és magyarországi települést köt össze, de a szervezők a jövőben tervezik bővíteni a horvátországi és a lengyelországi helyszínek irányába is. Az örökség út honlapján található útvonaltervező térképen a településeken túl, külön rákereshetünk természeti értékre, falképekre, a 3. magyar szent királyról szóló mondák és legendák helyszíneire. Az emlékév – mely egyben a keresztény Európa gyökereinek erősítésére is hangsúlyt fektet – számos olyan eseményt tudhat már maga után, mely e közösségi emlékezetet táplálja. Ezek sorából több szempontból kiemelkedik a most átadott örökség út. Nemcsak azért, mert a honlapján található kiváló színvonalú drónfelvételek ízelítőt adnak a történelmi tájak páratlan szépségéből, és mert ráadásul mindez a turisták számára a kor elvárásainak megfelelően mobil applikáció segítségével is elérhető, hanem azért is, mert közös örökségünk mentén a turizmus eszközeivel megélhetővé teszi a Kárpát-medence népeinek sorsközösségét.    

A Szent László örökségút honlapjának útvonaltervezője
(A kép forrása: http://www.lovagkiraly.org/hu/utvonaltervezo/)

2017-et, a király trónra lépésének 940-ik, szentté avatásának 825. évfordulóját a Nemzetpolitikai Államtitkárság Szent László emlékévnek nyilvánította.  Szent László alakja túl azon, hogy a közép-európai népek közötti kapcsolatok szimbóluma, a Kárpát-medencében élő magyarság közösségtudatának erősítője is. Nem véletlen hogy a régióban a történelmi emlékezeten túl a vallási hagyománynak is szerves részét képezi és a népi kultúrában is számos legenda, mese őrzi az emlékét. Alakja egy hajdanvolt egység ma már különböző országokban található emlékeit köti össze.  Magyar-lengyel frigy sarjaként Lengyelországban látta meg a napvilágot, hogy felnőve uralkodóként kijelölje az állam határait, megszilárdítsa annak szuverenitását. A magyar királysághoz csatolta Horvátországot és Szlavóniát, püspökséget alapított Zágrábban és Nagyváradra helyezte a Bihari püspökséget, több monostort alapított, többek között a somogyvári bencés apátságot, míg végül 1095-ben Nyitrán hunyt el.  A projektet szervező RMDSZ elnöke szerint: „Azt meg lehet magyarázni és ki lehet mutatni, hogy mit képviselt a király a középkori Magyarországon, hogyan is erősítette és bővítette Szent István örökségét, de azt, hogy hogyan is maradt fent a legenda, azt csakis a lovagkirály szellemiségével lehet megválaszolni”  

Szent László nyomában

A lovagkirály kultusza a 13. században teljesedett ki, és nem utolsó sorban az Anjouknak köszönhetően és igen változatos formákban megjelenő kultusszá nőtte ki magát.  Az új dinasztia számára igen fontos volt a Szent László-tisztelet, mint a magyar trónon ülő elődjük kultuszának az ápolása. A kutatók szerint ennek legfőbb oka, a magyar trónra kerülő idegen dinasztia legitimációjának biztosítása volt. Jelenleg több mint hatvan olyan templom ismert, ahol Szent László a kun vitézzel való harcának képciklusát ábrázolták, valódi számuk azonban sokkal nagyobb lehetett. A művészettörténészek főként a Szepességben és Székelyföldön, tehát a határvédelemmel megbízott szász és székely területeken találtak átlag feletti számú Szent László ábrázolásokat, de nagyobb sűrűségben fordulnak elő például az Őrségben is. Az úgynevezett Névtelen Minorita krónika szerint a szent lovagkirály vezette győzelemre a székelyeket az 1345-ös tatárok elleni küzdelmekben. A XVI-XVII. században a török elleni harcok adtak aktualitást Szent László tiszteletének, majd a XIX. században a historicizmus hozta újra divatba a keresztény király alakját, amely történelmi festményeken, eposzokban és más irodalmi alkotásokban jelent meg. A szentkirály alakja köré fonódó népi mondakör behálózza az egész Kárpát-medencét: a forrásfakasztás (Nyitra, Debrőd, Torda stb.), a kun aranyak vagy Szent László pénze (Ny Erdély, Dunántúl), Szent László lovának patkónyomai a sziklában (Püspökfürdő, Jászó, Vácszentlászló, Torda).

Szent László képciklus Gelence templomában
(A kép forrása: A Szent László örökség út Facebook profilja)

A legismertebb Szent László-kultuszhely a "magyar Compostella”-ként is emlegetett Nagyvárad, ahová a király székesegyházban található sírjához évszázadokig zarándokok jártak, a Váradi Regestrum szerint istenítéleteket tartottak, a sírnál csodás gyógyulások történeteit jegyezték fel. A legenda szerint a király halála után a holttestet vivő szekér mindenféle állati, vagy emberi vonóerő nélkül maga indult Várad felé. Magyarországon, a Somogyvár környéki folklórban viszont az maradt fenn, hogy Szent László királyt eredetileg az ottani, általa alapított kolostorban temették el és csak később került holtteste Nagyváradra. A szájhagyomány úgy tartja, hogy szentté avatásának órájában két fénylő csillag állt két órán keresztül a nagyváradi székesegyház felett.

Dombormű a nagyváradi székesegyházban
(A kép forrása: http://www.lovagkiraly.org/helyszin/279-nagyvaradi-szekesegyhaz/?tab=st-laszlo)

Erdélyben, Kerlés határában, a Cserhalom nevű domb környékén zajlott le a Képes Krónika szerint Szent László és az országba betörő kunok (úzok/besenyők) csatája, amely a magyar csapatok győzelmével végződött. Ehhez az ütközethez fűződik az elrabolt lány kiszabadításának mondája, amit aztán falképciklus formájában a 14–15. században a középkori templomok falán Kárpát-medence-szerte megfestettek. Nem messze innen Sajómagyaroson a 19. században egy nagy múltú kultuszhely őrizte a szent király emlékét, amit a vele kapcsolatos határnevek (Szent László király vára, Szent László hegye, Szent László hegye oldala, Szent László kútja) és az azokkal kapcsolatos mondatöredékek is alátámasztanak. A hajdani várról 1837-ben még úgy tudták, hogy azt az ütközet után maga Szent László építette és lakta, a várhegynek nevezett magaslat tetején valaha kápolna állt, amit Szent László napján búcsújárással látogattak a környékbeli katolikusok. Hasonlóképp két búcsújáróhely (Királykútja és Királyerdeje) alakult ki a Tordai hasadék környékén is.  A magyar folklórban a Vörös–tengert a zsidók előtt szétválasztó Mózes történetéhez hasonló hasadék-legendák szinte kivétel nélkül Szent László alakjához kötődnek és az egész régióban   ismertek. A néphagyomány a helyszínen látni véli a csoda segítségével a kunok elől megmenekülő szent király lovának (Patkós-kő/Lónyomos-kő) patkónyomait is.

De a Szent László örökségúton ellátogathatunk akár Kisvárdára is, ahol a hagyomány szerint a „nyíri föld fejedelmeként” tisztelt király 1085-ben a besenyők felett aratott győzelme tiszteletére a csata helyszínén templomot emelt. A Savajóska dűlő legendája szerint az ütközet után a szomjazó katonák a király lovának patája nyomán fakadó forrásokból csillapították a szomjukat. 1092-ben Szabolcs városában tartották I. László király elnöklete alatt azt a zsinatot, amelynek határozatait László I. törvénykönyve néven ismerjük. A lányrabló kunt üldöző Szent László legendájának ábrázolását megtalálhatjuk Türje, Velemér és Vizsoly híres templomainak feltárt freskómaradványain is.

A Szent László legenda ábrázolásának egy darabja a dunántúli Türje templomában. A képen a magyar lányt elrabló kun látható, akit a király üldöz.
(A kép forrása: http://www.lovagkiraly.org/helyszin/314-turje/?tab=st-laszlo)

A legendák továbbvitele a XXI. században

Az örökségút kapcsán elvégzett munkának számos más hozadéka is van. Elkészült többek között az erdélyi települések templomainak története, felhívják a figyelmet a nagy turisztikai vonzerővel rendelkező természeti értékekre is. A honlap az eddig online láthatósággal nem igazán rendelkező kis falvak, városok turisztikai kapuja is, mert helyet kapnak rajta a környékbeli események, a turisták számára fontos egyéb információk is. A készítők azt várják tőle, hogy a hálózatba szerveződött kis falvak nagyobb vonzerőt jelentenek majd a látogatók számára, fellendítve a vidéki turizmust.

S valóban, aki szervezett már hasonló tematikus turisztikai programokat az tudhatja, hogy a történelmi tájakon barangolva az ősök nyomában milyen átütő erejű hatású tud lenni, amikor megelevenednek a nagyszülőktől hallott legendák.  

KMR