EP-képviselőink számokban

Az Európai Unió képviselőit ötévente a tagországok választói delegálják az Európai Parlamentbe. Ez a voksolás azonban határozottan csökkenő érdeklődést vált ki az unió polgáraiból, akik kellő tájékozottság híján nem érzik teljes egészében magukénak a Brüsszelben zajló történéseket. Nem beszélve arról, hogy az átlag embernek igencsak kevés fogalma van arról, mit is csinálnak valójában Brüsszelben az általa megválasztott képviselők. Cikkünkben a 2014-ben megválasztott 21 magyar EP képviselő 2014. június 30. és 2015. május 15. közötti tevékenységének jártunk utána.

A választást követően

Immáron egyfajta trendnek mondható, hogy az Európai Parlamenti választásokon a lakosság jóval csekélyebb hányada járul a szavazóurnákhoz, mint a nemzeti voksolást jelentő önkormányzati vagy az országgyűlési választásokon. Az alacsony aktivitás azt jelzi, hogy a választópolgárokat nem motiválja igazán a közösségi döntéshozatalba való beleszólás lehetősége. 2014-ben az EP voksoláson a magyarországi részvétel mindössze 28,97 % volt, szemben az ugyancsak alacsony európai átlaggal, amely a lakosság 42,61 %-nak aktivitását jelentette.

A 2014-es választások eredményeképp a 21 megszerezhető mandátum közül a Fidesz-KDNP 12 képviselőt delegálhatott az Európai Néppárt soraiba, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 2-2 képviselőt juttatott az Európai Szocialisták frakciójába, az LMP és az Együtt-PM 1-1 képviselőt a Zöldek csoportjába, míg a Jobbik 3 képviselőt a Függetlenek közé. További 4 határon túli magyar képviselő is mandátumot szerzett az Európai Parlamentbe, 2 Szlovákiából, 2 pedig Romániából nyert mandátumot, ők mind a Néppárt frakciójában foglalnak helyet.

Forrás: europarl.europa.eu

Az elmúlt egy év munkája

Az előző ötéves ciklusról készült kimutatásokat folytatva, mi is készítettünk egy időközi összegzést a magyarok elmúlt egy évben végzett munkájáról. Forrásként az EP honlapján közölt tartalmak és dokumentumok szolgáltak, amelyeket a 2014. június 30. és 2015. május 15. közötti intervallumban vizsgáltunk.  Az Európai Parlament dokumentál minden képviselői felszólalást, hozzászólást, kérdést, ajánlást. Ezek mérhető és összehasonlítható tartalmak, belőlük következtetések vonhatók le az aktivitásra nézve. A rendelkezésre álló adatok alapján az EP képviselők tevékenységében négy kategória különböztethető meg. 1.) A plenáris ülésen elhangzott felszólalások. 2.) Az állásfoglalásra irányuló indítványok. 3.) A parlamenti kérdések. 4.) Egyéb: pl. jelentések, állásfoglalások. Adatok hiányában nem tudtuk viszont vizsgálni a szakbizottságokban, munkaközi csoportokban végzett munkát, az informális (pl. lobby) tevékenységet, ami pedig szintén fontos részét képezi a képviselők napi munkájának. Kutatásunk során 21 anyaországi és 4 határon túli magyar képviselő teljesítményét rangsoroltuk a parlamenti felszólalások, állásfoglalások és kérdések száma alapján. Összefoglaló táblázatunkban a 10 legaktívabb anyaországi és további három határon túli[1] képviselő munkássága szerepel. Minden képviselőhöz hozzákapcsoltunk legalább egy adott szakterületet vagy bizottságot, amelyben igen aktív volt az elmúlt egy éves időszakban.

Forrás: europarl.europa.eu adatai alapján Kispál Richárd[2]

A táblázatban jelzett értékek az adott tevékenységtípus ismétlődésének számát mutatja (pl.: Pelczné Gáll Ildikó = 188 felszólalás)

A magyarországi képviselők aktivitása összességében nem tér el más országok delegációinak parlamenti teljesítményétől.[3] Térségünk jellemzője, hogy az adott országok belpolitikája kivetül az Európai Parlamentben folytatott politikára is, habár az intézményben a frakciók nem kormány–ellenzék reláció szerint szerveződnek. A magyar képviselők aktivitása így egy szinten a magyar belpolitikából kiinduló kormány–ellenzék viszonylatban is összehasonlítható, mivel a magyarországi ellenzéki pártok által delegált képviselők gyakran belpolitikai sérelmeiket hangoztatják a brüsszeli fórumon, míg a kormánypárti delegáltak a kormány döntései mellett állnak ki. Ennek ellenére felszólalások tekintetében a kormánypártok néppárti képviselői nagyobb aktivitást mutattak az elmúlt egy évben, habár a Szocialisták frakciójában helyet foglaló képviselők is számos felszólalást és kérdést terjesztettek a plénum elé. Érdekesség a függetlenek között helyet foglaló, de lényegében euroszkeptikus Jobbik képviselők aktivitásának alacsony foka.

Minden képviselőnk tagja valamint póttagja egy-egy bizottságnak, azonban vannak, akik magasabb pozícióban vesznek részt ezen munkacsoportok munkájában. Az Európai Néppárt frakciójából Bocskor Andrea a Kulturális és Oktatási Bizottság, Gál Kinga az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság, Tőkés László az Emberi Jogi Bizottság tagja, Pelczné Gáll Ildikó[4] az Európai Parlament alelnöke, míg Hölvényi György az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke. További fontos bizottságban alelnökök a Szocialisták frakciójából Szanyi Tibor és Ujhelyi István (Az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség és Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság), valamint a Zöldek között helyet foglaló Jávor Benedek (Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság). A KDNP-s Hölvényi György az idei évben többször felszólalt a közel-keleti keresztények üldöztetésének megakadályozása, a vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében, sürgette a romák európai szintű integrációjának támogatását, végül pedig aktív szerepet játszik az intézményen belül a vallás és a közélet közötti párbeszéd előmozdításában.

Kispál Richárd

Forrásjegyzék

A 2014-es Európai Parlamenti választások eredményei, Magyarország Forrás: europarl.europa.eu

Az Európai Néppárt Forrás: Kereszténydemokrácia Tudásbázis, barankovics.hu)

Az Ön képviselői 2014-2019 Forrás: europarl.europa.eu

Februártól működik az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportja Forrás: barankovics.hu

Fókuszban: az Európai Néppárt és az EP választások Forrás: barnkovics.hu

Ki volt a legjobb EP-képviselőnk? Forrás: index.hu