Elkezdődött egy újabb tanév új kihívásokkal. Valószínűleg mind a szülők, mind pedig a diákok és a tanárok között is vannak olyanok, akik félelemmel vegyes izgalommal várják, illetve várták az új tanévet. Az izgalom érthető is, új tantárgyak, új tanárok, régi barátok, nyári élmények megosztása, mindez természetes. Vajon miért van mégis egy kis félelem is mindebben, mi a szükséges „rossz” rész, mi a baj az iskolával?
A fiatalok pesszimista jövőképével számtalan hazai és külföldi tanulmány foglalkozott már. Írásunk szerzője egy pedagógiai kutatásban annak járt utána, hogy közvetlen iskolai környezetében mi a helyzet ezen a téren. Célja, hogy a közelmúltban egy 120-as elemszámú mintán végzett kérdőíves felmérés eredményét elemezve gondolatokat ébresszen arról, miként tud az iskola önbizalmat, hitet elültetni a felnőtt lét felé tartó fiatalokban.
Gyernőttek, bumeráng-gyerekek vagy még közkedveltebb néven a mama-hotel lakói: ők azok a fiatalok, jellemzően a nyolcvanas évek szülöttei, akik még nem teremtettek saját egzisztenciát és akik a szülői ház menedékét (is) élvezve élik életüket kisebb-nagyobb függésben a felmenőktől.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hét kutatója állt ki az érettségi védelmében, miután bejelentették, hogy a kormány jelentősen csökkentené a gimnáziumi férőhelyek számát és ezzel párhuzamosan növelné a szakiskolai képzésben részt vevők létszámát.
Sokszor halottuk már, hogy az olvasás veszélyben van. A gyermekek nem olvasnak, a műveltség csökken. Aztán mindig megjelennek művek, melyek visszahozzák egy rétegnek vagy egy korosztálynak az olvasáshoz való kedvét, gondoljunk csak a Harry Potter könyvekre, a Twilightra, vagy épp Dan Brown műveire. Ennek ellenére ne felejtsünk el, hogy az első lépés a szülői felelősség tudatosítása.
A Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztala 2014 októberében második alkalommal írt ki tanári pályázatot azzal a céllal, hogy a közoktatás terén folyó innovációik nyomán születő jó gyakorlatok terjesztésével segítse az iskolákat a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésében.
Az oktatás hatékonyságát nemrégiben vizsgáló, harminc országot lefedő kutatás szerint Magyarország az élmezőnybe tartozik, pedagógusaink tehát a közoktatásban tapasztalható körülmények ellenére jól
A XXI. századi modern társadalmak egyik kulcskérdése a társadalmi kohézió, melynek feltétele a kisebbségek társadalmi integrációja. A megállíthatatlan globalizációs folyamat fokozott erővel veti fel miként kezeljük a kultúrák egyre intenzívebbé váló találkozását, és az ebből fakadó centrifugális erőket, amelyek a társadalmi békét veszélyeztethetik. A bevándorló célországokban a migránsok beilleszkedése, nálunk inkább a roma nemzetiség integrációja áll az érdeklődés középpontjában.
A Magyar Ifjúság 2012-es kutatással kapcsolatos összefoglalóban már említettük, hogy a magyar fiatalok mobilitási hajlandósága sokat változott ez elmúlt években. A kutatás szerzői több tényezőt is véltek felfedezni a főbb motivációs okok között: a jobb megélhetést, a tapasztalatszerzést, a nyelvtanulást vagy épp a karrierépítést.
