Egy bizonyos életkor betöltése után az emberek többségét olyan kérdések foglalkoztatják, amelyekre a tudománynak mindmáig nem sikerült választ adnia. Mit tehetünk, hogy legalább száz évig éljünk? A föld mely részén élnek az emberek a legtovább? A több mint egy évszázadot megélő embereknek hogyan sikerült ilyen életkort elérniük? Mik is azok a „kék zónák”?
Hamvazószerdán kezdődik az egyházon belül a 40 napos böjti időszak, a nagyböjt. Eredete a valláson belül kettős. A böjtöt vállaló hívő egyszerre emlékezik meg a 40 nap idején a názáreti Jézus keresztútjáról és szenvedéséről, és egyúttal követi a Mester pusztai böjtjének példáját. Miként a másik nagy ünnep előtt, a karácsonyt megelőző advent idején, úgy a húsvét előtt is a keresztény ember lelkének, hitének mélyére koncentrál.
1964-ben, épp ötven éve jelent meg az ember morális és életmódbeli kiteljesedésének perspektíváit mérlegelő „Egydimenziós ember”. Herbert Marcuse munkája már saját korában szakrális szöveggé, a ’68-as Nyugat-Európai diáklázadások bibliájává vált, bár maga a szerző megírásakor nem pályázott politikai ideológusi babérokra.
XXI. század… azt hihetnénk, hogy a fejlődés, a kapitalizmus és a jólét kiteljesedése révén az emberiség a korábban áthatolhatatlannak vélt gátak megdöntése felé halad, amelynek végén beköszönthet a „tökéletes, ideális állapot”. Pedig nem így van.
2012 áprilisában a bhutáni miniszterelnök vezetésével az ENSZ megtartotta az első olyan magas szintű értekezletét, melynek témája a boldogság és a jólét volt, miután 2011 júliusában a szervezet közgyűlése arra kérte a tagállamait, hogy próbálják megmérni az adott államokban az emberek boldogságát és a kapott adatok alapján alakítsák további közpolitikájukat.
Hogyan tud vigyázni az idősebb generáció a fiatalokra, vagy azokra a gyermekekre, akik még meg sem születtek? Hogyan biztosíthatjuk gyermekeink számára az esélyegyenlőséget? A jövő nemzedéke – ha nem vigyázunk eléggé – a későbbiekben szembesülhet az erőforrások szűkösségéből fakadó olyan, valójában a jelenleginél is igazságtalanabb többletterheléssel, amelynek orvoslására számos szakember keresi már ma is a megoldást. Reményre ad okot, hogy a probléma egyre szélesebb körben tudatosul, s a mai felnőttek közül egyre többen éreznek felelősséget és kötelezettséget a jövőért.
2013-ban 232 millió fő tartozik a migránsok körébe szerte a világon. Bár ez a szám mindössze a világ népességének 3,2%-át jelenti, a folyamat minden országot érint és az élet minden területére hatással van. Az ENSZ 2013-as adatai alapján Európa 72 millió migránst fogad, a legtöbbet az egész világon.
A CSR az üzleti élet szereplőinek önként vállalt környezeti és társadalmi felelősségvállalása a közjó érdekében. E nélkül jelenleg elképzelhetetlen az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés. A CSR a termelés során fokozott odafigyelés a természeti környezetre, valamint a szociális szempontok, össztársadalmi célok következetes képviselete. A jogszabályok által nem kikényszerített extra befektetést motiválhatja altruizmus, filantrópia, üzleti érdek.
A derűlátó gondolkodás nem csak az egyénnek tesz jót, hanem a közösségeknek is. Globális szinten pozitívan gondolkodni nem új találmány, mégis a szükségesnél kevesebb példát látni rá. Mert hát szükséges.
Az 1931 óta minden évben megrendezésre kerülő világnap kezdetben a veszélyeztett fajokra hívta fel a figyelmet. Az Olaszországból, Florence-ből indult megemlékezés viszont idővel kiterjesztette szárnyait minden állatfajra. Világszerte október 4-én tartják ezt az emléknapot, Assisi Szent Ferenc halálának napján.
