Czapik Gyula

(1887. december 3, Szeged – 1956. április 25, Budapest)

Veszprémi püspök, majd egri érsek, az Actio Catholica ügyvezető elnöke, nyomdai igazgató, a katolikus hitbuzgalmi sajtó egyik kiemelkedő alakja.

Élete

Nyomdász családban született. Apja, Czapik Gyula könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, édesanyja, galánthai Balogh Mária volt. Középiskoláját szülőhelyén, a szegedi a piarista gimnáziumban végezte el. Teológiai tanulmányait Temesváron, majd 1908-tól Bécsben végezte, ahol a Pazmaneum, majd az Augustineum növendéke volt. A papi pályán túl édesapja révén kitanulta a nyomdászmesterséget is. Tapasztalatait a sajtó terén a későbbi években szerkesztőként a gyakorlatban is alkalmazni tudta, emellett igazgatóként sikeressé tette vállalatát (Korda Rt. Könyvkiadó és Nyomda). 1910. július 14-én, Bécsben szentelték pappá, 1912-ben avatták ugyanitt doktorrá. 1911-ben Horthy Miklós gyermekei nevelésével bízták meg.

1912-ben egy éven keresztül Nagybecskereken káplán, hittantanár és börtönlelkész volt. 1913-ban teológiai tanár és kisszemináriumi tanulmányi felügyelő, 1916-ban nagyszemináriumi tanulmányi felügyelő, 1918-ban pedig egyházmegyei ügyész volt. 1914-ig főszerkesztője a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári újság című lapoknak. 1919-ben a román megszállás elől Budapestre kellett költöznie, ahol az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztője lett.   1924. szeptember 20-án felvették a budapesti hittudományi egyetem doktori karának tagjai közé. 1925. május 27-től pápai kamarás, majd 1929-től a Budapestre helyezett nagyváradi káptalan kanonoka. 1930-ban Szalócmonostori apát, 1935. július 2-tól pápai prelátus, 1938-tól apostoli főjegyző volt. 1939. július 19-én a budapesti Egyetemi-templomban szentelte Veszprém egyházmegye püspökévé Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi hercegprímás. Az egyházmegye kormányzását 1939. szeptember 26-án vette át. 1943. május 7-én egri érsekké szentelték, tisztségébe június 30-án iktatták be. A veszprémi egyházmegyét apostoli kormányzóként 1943. május 23-tól 1944. március 7-ig vezette. Az érseki vállszalagot (pallium) az 1946. február 26-i pápai konzisztoriumon nyerte el.

1945 után Mindszenty és Grősz fogsága idején a magyar katolikus egyház vezetője volt. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalom egyik kiemelkedő alakjává vált. Ellenezte az egyházi iskolák államosítását, többször tárgyalt Rákosival is, végül az 1948-as római útja során a Vatikán támogatásával sikerült a kérdést rendezni. 1945 és 1956 között az Actio Catholica, 1951-től a magyar püspöki kar elnöke. Az Országos Béketanács és 1954. október 24-től 1956 áprilisáig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségi tagja. 1956. április 25.-én Budapesten a Széher úti kórházban, 69 éves korában hunyt el. A temetési szertartást Shvoy Lajos székesfehérvári püspök végezte. Földi maradványait az egri főszékesegyház kriptájába helyezték el április 28-án.

A két világháború közötti években a katolikus hitbuzgalmi sajtó nagyformátumú alakja volt. Egyházi feladatainak ellátásán túl rendkívül aktív publikációs tevékenységet folytatott, számos önálló műve és több tanulmánya, cikke jelent meg.

Tevékenysége

A veszprémi egyházmegye vezetőjeként aktívan szervezte a Legény- és Leányifjúsági egyesületeket (KALOT, KALÁSZ). Több önálló lelkészséget létrehozott, olyan településeken, mint Balatonszentgyörgy, Hévíz, Nagykanizsa, Sávoly, Nyikla és Pétfürdő. Újraszervezte az Actio Catholicát és országosan megalakította az egyes szakosztályait.  Püspöksége idején telepedett meg a szervita rend Csatkán és Suron. Tagja volt a vallás- és tanulmányi alapokat ellenőrző bizottságnak, továbbá a pénzügyi albizottság elnöki tisztségét is betöltötte, a Katolikus Iskolai Főhatóság tagja, a Katolikus írók és Hírlapírók Pázmány Péter Egyesületének elnöke, a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem doktora, a Szent István Akadémia I. osztályának 1924-től rendes, majd 1951-től tiszteletbeli tagja. 1938-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Források:

Balogh Margit: Kötélhúzás a kulisszák mögött – Czapik Gyula egri érsek tárgyalásai 1948-ban. – Forrás: Vigili

Filmhíradók Online: Czapik Gyula, az új érsek fogadása Egerben

Frenyó Zoltán: ÁVH jelentések a Demokrata Néppártról. – Forrás: Magyar Szemle

Keresztes Sándor: „A Rákosi-éra a szalámipolitikát az egyházon belül is alkalmazta”

Magyar Katolikus Lexikon

Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye

Rosdy Pál: „Szent büszkeséggel…” – Ötven éve hunyt el Czapik Gyula egri érsek. – Forrás: Új Ember, 2006. április

Szaléziánum – Adattárak