Család

A kereszténydemokrácia eszmerendszerében a család a társadalom alappillére, alapvető egysége. A kereszténydemokrata értelmezésben a család természetes közösség, és fontos e természetes csoport megőrzése. A kereszténydemokrata szemlélet ezért napjainkban is felhívja a figyelmet a család intézményét romboló jelekre, hiszen a családok a társadalom alapvető építőelemei, életszentélyei.

A keresztény filozófiában a Szentírás az elsődleges forrás, amelyet a magyar és európai kereszténydemokrácia esetében kiegészítenek a római pápák által kiadott enciklikák, körlevelek illetve a katolikus egyház társadalmi tanítása. E tanítás alapján a család a társadalom alapsejtje, amely életet ad, ezáltal a család az első természetes közösség. A család szolidaritási- és szeretetközösség, életközösség, amelynek rendeltetése a gyermekek felnevelése, de a célja nem kizárólagosan ez. A család alapja a férfi és nő között szabad akaratból létrejött házasság. Tehát a család a házastársi mély élet- és szeretetközösségen alapszik, a házastársak kölcsönös és teljes testi-lelki önátadásával, hűségben, az ingyenesség jegyében. A házasság szentsége nem felbontható, továbbá a kizárólagosság és a monogámia jellemzi. A házasság nyitott az élet elfogadására, ezáltal a házasságra építő család az élet szentélye. A gyermeki méltóság tiszteletben tartása különösen fontos az Egyház számára, ezért hirdeti, a gyermeknek elsőrendű joga, hogy igazi családban születhessen meg és megkapja a megfelelő nevelést. Az anyaság és az apaság testi és lelki természetű megbízás, küldetés, ahol a szülőket megilleti az elsődleges nevelés joga. A szeretetközösség értékként kezeli a családban élő idősebb személyeket, és aktívan bevonja őket a család életébe. A keresztény családoknak hivatása, hogy az élet evangéliumát, örömhírét tovább vigyék. Az államnak a szubszidiaritás elvéhez kell ragaszkodnia, tehát nem veheti ki a család kezéből azokat a feladatokat, amelyeket a család el tud látni, de szükség esetén köteles ezekben segíteni.

XIII. Leo pápa 1981-es Rerum Novarum c. enciklikájában úgy fogalmaz, hogy a család „bármilyen kicsi is, mégis valódi közösség”, természetes közösség, ezáltal megelőzve bármely polgári társadalmat. Az „államtól teljesen független jogai és kötelezettségei vannak” de legalább egyenlő jogokkal bír a polgárok közösségével. A család társas közösség, amelynek életébe az állam, amely családok sokaságából tevődik össze, csak a kötelező gondoskodás erejéig szólhat bele, hiszen az esetlegesen kiszolgáltatott helyzetben lévő egyén, vagy az egyén megoldhatatlan jogsérelme esetén, illetve a közérdek sérelme alkalmával valóban nem marad más út, mint az állam felelőssége, illetve beavatkozása a védelmező szerepkörében. A kötelező gondoskodáson túl azonban a természetjogot sérti többek között az, ha a család helyett az állami vezetéstől várják az emberek a gondviselést, vagy ha nem hagyják meg a családoknál a cselekvési szabadságot. A társadalmi rendhez hozzátartoznak az erős családi kapcsolatok.

XXIII. János pápa 1963-as enciklikája szerint a férfit és nőt egyenlő jogok és kötelezettségek illetik meg a családalapításra vonatkozóan, a családalapítás szabad elhatározáson alapszik, felbonthatatlan, monogám (hiszen a poligámia Isten tervének ellentmond) és az emberi társadalom kiindulópontja.

VI. Pál pápa 1967-ben kiadott Populorum progessio kezdetű enciklikájában arról ír, hogy az isteni terv által megalkotott és kereszténység által megszentelt természetes család, mint természetes és ősi közösség tudja leginkább biztosítani az egyénnek azt a környezetet, ahol saját maga is ki tud teljesedni. Ezáltal a család a társadalom alapja. A családhoz elengedhetetlenül kötődik a házasságról és a gyermekvállalásról alkotott gondolat, amelynek lényege, hogy bármely olyan intézkedés, amely rombolja a házasság intézményét, gátolja a gyermekvállalást, vagy befolyásolja a vállalt gyermekek számát, valójában súlyosan sérti az emberi méltóságot. A gyermekvállalás kérdése a szülők szabad és felelősségteljes döntése.

II. János Pál pápa 1991-es Centesimus Annus c. enciklikájában kitér arra, hogy az állam későbbi intézmény, mint a család, így az állam feladata a család jogainak védelme. II. János Pál pápa 1987-es enciklikájában a család, mint az emberi közösség sejtje jelenik meg. A család az a férfi és nő házasságán és kölcsönös segítésén alapuló struktúra, ahol szintén a Centesimus Annus enciklika szerint „a férfi és a nő kölcsönös önátadásukkal olyan életkörülményt teremtenek, amelyben gyermek születhet és fejlesztheti képességeit, méltóságának tudatára ébredhet, és készülhet a maga nemében egyedülálló és megismételhetetlen sorsára”. A család szerepe, hogy a megszületett gyermeknek, mint Isten ajándékának megtanítsa az alapvető fogalmakat, a gyakorlati bölcsességeket, erkölcsi és társadalmi értékeket, továbbá, hogy átadja neki a szeretetet és fenntartsa a családtagok közötti szilárd kapcsolatot. Az ember nem csak magáért, hanem családja boldogulásáért is dolgozik, tehát munkaközösség és szolidáris közösség is egyben. II. János Pál pápa 1981-es enciklikája alapján fontosnak tartotta, hogy a család, mint a legkiemelkedőbb alappillér kerüljön a munka társadalmi és etikai rendjének centrumába.

A keresztény társadalom alapvetése, hogy egyetlen társadalmi modell sem szakíthatja ki központi szerepéből a családot, hiszen erős családok nélkül minden szélesebb közösség is gyengül.

Kapcsolódó anyag:
A Barankovics istván Alapítvány 2016. március 9-én tartott családpolitikai konferenciáján elhangzott előadások

Források:

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma- Őszentsége II. János Pál pápának a társadalmi tanítás tanítómesterének, az igazságosság és a béke evangéliuma tanúságtevőjének

PACEM IN TERRIS – XXIII. János pápa enciklikája az igazságon, igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békéről a nemzetek között 1963. november 4.

LABOREM EXERCENS – II. János Pál pápa enciklikája a Rerum Novarum enciklika megjelenésének 90. évfordulója alkalmából.

SOLLICITUDO REI SOCIALIS -II. János Pál pápa enciklikája a püspökökhöz és papokhoz, a szerzetesi közösségekhez, az Egyház minden fiához és leányához és minden jóakaratú emberhez a Populorum progressio kezdetű enciklika huszadik évfordulójára 1987. december 30.

CENTESIMUS ANNUS- II. János Pál pápa enciklikája a RERUM NOVARUM enciklika kibocsátásának századik évfordulója  alkalmából (1991)

VI. János Pál pápa POPOLUROM PROGRESSIO kezdetű encliklikája (1967)

RERUM NOVARUM (1891) XIII. Leó pápa enciklikája a munkáskérdésről (az első pápai szociális körlevél) Róma, 1891