Dualizmus

Két elvvel való magyarázat, kettősség

1. A vallástörténetben olyan tanítás, amely a világot két őselvre, a jónak és a rossznak a lételvére (parszizmus, manicheizmus) vezeti vissza. Földi világunkban ezek harcolnak egymással, de várják a jónak valamilyen győzelmét. Általánosabb értelemben dualizmusnak mondunk minden olyan nézetet, amely valamilyen kettősséget tételez föl a létben, s ezeket szembeállítja egymással (pl. a kínai yin és yang kifejezi az ég és a föld, a világosság és a sötétség, a férfi és a nő kettősségét).

2. A filozófiában Descartes szembeállította az elgondolt dolgot a kiterjedt dologgal, s ez a dualizmus rányomta bélyegét az újkori gondolkodásra. Kantnál az ismeretelméletben jelentkezik az ész és az értelem, az értelem és az érzékelés kettőssége, az erkölcstanban a hajlam és a kötelesség kettőssége. Míg a német idealizmus inkább a szellemi monizmus felé hajlott, a pozitivizmus a természeti monizmus felé, addig a 20. század fordulóján új dualista irányzatok keletkeztek: Bergsonnál a valóságos tartam és a térszerűség, a dinamika és a statikus vallás, Dilthey-nél a szellemtudomány és a termtududomány, Schelernél a szellem és az ösztön. Heidegger a lét és az idő azonosítása által olyan gondolatvilágot alakított ki, ahol a konkrét lét nem ellentétes valamilyen túlvilággal, hanem magában hordozza a transzcendenciát, ezért beszélhetünk a lét eszkatológiájáról.

3. A természettudományban az atomfizikai dualizmust találjuk meg a hullám és a részecskék szembeállításában. De azt is hangoztatják, hogy a mindennapi fizika fogalmait nem lehet alkalmazni az atom belső szerkezetére. Az atomokról csak annyiban van ismeretünk, amennyiben azoknak a mérő és kísérletező eszközeinkre gyakorolt hatását szemléljük (fénykép, Geiger-számláló). Ezért, amikor az elemi részecskéket leírják, kénytelenek egymásnak ellentmondani látszó fizikai fogalmakat használni. (Pl. a fényképező lemezen hihetetlen kicsi, pontszerű képet adnak, mint tömegek, viszont ha kristályra vetítik őket, akkor méter hosszúságú hullámok benyomását keltik. A valóságot a kettő együttlátásából kell levezetni.) A kvantummechanika nem is mond semmit az egyes atomokról, hanem csak összefüggésükről. Ezért együtt jár vele a valószínűség-komplexum és az indeterminizmus.

4. Magyarország 1867-1918 közötti történetének, az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának időszaka, a két önálló állam alkotmányjogi kapcsolata.