Felvidéki magyarság és politika

A szlovákiai magyarság politikai életét az elmúlt két és fél évtizedben az egységes érdekképviselet és a szlovák féllel való kompromisszumpárti politizálás dilemmái határozták meg. A rendszerváltást követően a magyar politikát három magyar kezdeményezés, a Bugár Béla és Janics Kálmán vezette kereszténydemokrata, az A. Nagy László, valamint Tóth Károly által képviselt liberális, végül pedig a Duray Miklós nevével fémjelzett együttélés irányvonal jellemezte. A „kispártosodás” és a széttöredezettség következtében az első választásokat követően a liberális magyar párt a kormánykoalíció tagja lett, míg vele szemben a másik kettő ellenzéki pozícióba került. Az 1994-es választásokra a magyar pártok érzékelték a megosztottság hátrányait, így előbb koalícióban, majd 1998-ban egységes pártként indultak. Ez a stratégia eredményesebbnek bizonyult, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) két cikluson keresztül, 2006-ig a kormánykoalíció tagja volt. Újabb törést a magyar politika egységében 2009 hozott, amikor megalakult a Híd-Most „vegyes”, szlovák-magyar párt. 2010-ben az MKP már nem jutott be a parlamentbe, míg a Híd a kormány tagja lett. 2013 végén a közvélemény kutatások szerint mind a Híd-Most, mind pedig az MKP éppen meghaladja a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, azonban ez az állapot képlékeny. A kiélezett helyzet azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a közel fél milliós felvidéki magyarságnak nem lesz képviselete a szlovák parlamentben, ami egyik félnek sem érdeke.
 

Duray Miklós

1945. július 18-án született Losoncon, jelenleg Pozsonyban él. Politikus, író, volt parlamenti képviselő, 1989-ben az Együttélés Politikai Mozgalom nevű párt megalapítója, nemzetpolitikai szakértő-stratéga, továbbá egyetemi docens. Duray a rendszerváltást követően 1990-1992 között képviselő Csehszlovákia államszövetségi parlamentjében és a Szövetségi Gyűlésben, ahol a környezetvédelmi bizottság tagja volt. 1994 és 2010 között parlamenti képviselő a Szlovák Nemzeti Tanácsban, az önkormányzati és közigazgatási, majd az emberjogi és kisebbségi bizottság tagja. 2010-ben Duray visszavonult a politikától, azonban az egyetemi katedrán továbbra is a nemzetpolitikával és a szétszakadt magyarsággal, az identitástudat kérdéseivel foglakozik.    

Művei, munkái: 
Kettős elnyomásban, Változások küszöbén, Hazától a nemzetig, Ne félj, csak higgy!, Önrendelkezési kísérleteink, Összefonódó ujjak.   
Teljes életrajza, továbbá megjelent írásai itt elérhetőek.

Csáky Pál 

1956. március 21-én született a szlovákiai Ipolyságban. Politikus, író, végzettségét tekintve vegyészmérnök, 1998-2006 között miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke volt. A szlovákiai politikai életen túl részt vett 1993 és 1994 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a tagjaként, majd 1994-től 1998-ig az Európai Parlament és a Szlovák Nemzeti Tanács Közös Bizottságának tagja. Jelentős szerepe volt a magyar pártok összefogásában, miniszterelnök-helyettesként pedig az országos politika „csúcsán” képviselhette a magyar érdekeket. A két Dzurinda-kormány (első: 1998-2002, második: 2002-2006) idején sikerült elérni a szlovákiai magyar felsőoktatás kialakítását (komáromi/komárnoi Selye János Egyetem), a magyar-szlovák alapszerződés aláírását, továbbá a magyar nyelvű iskolahálózat fenntartását-finanszírozásának biztosítását, illetve a magyar kisebbség által többségben lakott területek infrastrukturális fejlesztését. 2011-től napjainkig az MKP Országos Elnökségének tagja. 2011-ben munkájának elismeréséül megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét csillaggal. Munkái, megjelent írásai: Álom a szabadságról, Hullámvasút, Két világ között, Magyarok Szlovákiában, Magyarként Szlovákiában, Úton. Idézet: "A magyarságunkról (...) soha nem mondunk le. Történelmi, nyelvi, kulturális szempontból ugyanolyan magyarnak érezzük magunkat, mint Esztergom vagy Budapest bármelyik polgára.”
Cikkei és bővebb életrajza elérhető itt:
 

Berényi József 

1967. június 6-án született Apácaszakállas településen (ma Ekecs), Szlovákiában. Végzettségét tekintve politológus, 2010-től napjainkig a Magyar Koalíció, majd az újjáalakult Magyar Közösség Pártjának elnöke. 1990-től 2 éven keresztül a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1995 és 1999 között a Magyar Polgári Párt külügyi és politikai titkára, 1998-tól a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnökségének tagja, a kétezres években régiófejlesztési osztályvezető, végül 2002 és 2006 között a Szlovák Külügyminisztérium államtitkára volt. Berényi indult a 2013. novemberi helyhatósági/megyei választásokon, ahol a második fordulóig versenyben volt Nagyszombat megye ispáni mandátumáért, végül az alelnöki tisztséget nyerte el 2014 februárjában.

Munkái: több szlovákiai és európai lapban, folyóiratban jelentek meg a kisebbségi joggal, s a területfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányai. Idézet: „ …le kell győzni, hogy ma a felvidéki magyarságot egyfajta veszélyforrásnak tekintik az országban, olyan közösségnek, amely az ezeréves magyar elnyomásnak az utóda, örököse. Ezek azok a manipulációk, amelyek miatt állítom, az autonómia ma Szlovákiában nem jogtechnikai, hanem politikai, lélektani kérdés, amelyre nekünk meg kell találnunk a választ.”
Berényi Józsefről és a Magyar Közösség Pártjának tevékenységéről a hivatalos párt-oldalon találhatóak további információk.

Források:

Berényi József életrajza

Berényi József: A szlovákiai magyar önrendelkezés kilátásairól. – Forrás: mkp.sk, 2013. április 22.

Berényi József a nagyszombati megye alelnöke. – Forrás: magyarhirlap.hu, 2014. február 5.

Csáky Pál honlapja

Csáky Pál életrajza

Duray Miklós honlapja

Duray Miklós életrajza

Kisebbségi magyar közösségek a XX. században. Szerkesztette: Bárdi Nándor, Ferdinec Csilla, Szarka László. Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában 1989 novembere után