Márton Áron Társaság

A Márton Áron Társaság a rendszerváltás éveiben alakult kereszténydemokrata szellemi műhely. Az alapítók a szervezet hivatásának vallották Márton Áron erdélyi püspök szellemi hagyatékának ápolását, az egyház társadalmi tanításának megismertetését, és segítséget kívántak adni egy leendő kereszténydemokrata párt megalakításához. Később az 1989-ben megalakuló Kereszténydemokrata Néppárt valóban a Társaság keretei közül szerveződött meg.

A Márton Áron Társaság (MÁT) 1988. december 3-án alakult. Mivel az egyesülési jogról szóló törvényt csak 1989. januárban fogadta el az akkori törvényhozás, a MÁT is – akárcsak egyik alapító tagszervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete – a Hazafias Népfront keretein belül jött létre. A Társaságnak bár tagja nem lett, de megalapításának lehetővé tételében fontos szerepet játszott Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára. A MÁT több, már működő szervezet tagjainak összefogásából jött létre. Tagjai között ott voltak a Magyar Katolikus Püspöki Kar Laikusok Tanácsa, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság, a Keresztény-Marxista Párbeszéd Társasága, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is.

A szervezetet egykori Demokrata Néppárti politikusok, valamint keresztény világnézetű értelmiségiek hívták életre. Elnöknek Keresztes Sándort, a DNP volt országgyűlési képviselőjét, az erdélyi püspök személyes jó barátját választották. Az alelnök a református szociológus, Szesztay András, a MÁT titkára: Giczy György teológus, újságíró, a gazdasági vezető pedig Soós Károly teológus lett. Elnökségi tagoknak választották Bibó István művészettörténészt, Bittsánszky Géza közgazdászt, Czakó Gábor újságírót és Entz Géza Antal művészettörténészt. Tiszteletbeli tagok lettek: Domokos Pál Péter néprajzkutató és Vita Sándor közgazdász. Az ún. szeniorok tanácsának tagjai közé Entz Géza művészettörténész, Györffy György történész és Szentágothai János agykutató, akadémikus került be. A tisztségviselőkön túl több ismert, vagy később ismertté vált személy is alapítója a társaságnak, mint például Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, Antall József történész, Hetényi Varga Károly író, Kovács K. Zoltán, a DNP egykori országgyűlési képviselője, agrármérnök és Sólyom László jogtudós.

A Társaság megalapításának egyik fő célja a fiatal katolikus értelmiség keresztény közéleti felelősségének és műveltségének bátorítása és előmozdítása volt. Mint világnézeti továbbképző fórum egyfajta szellemi műhelye akart lenni a keresztény gondolkodású, közéleti szerepet vállalni akaró magyar állampolgároknak is. Az 1989 folyamán kibontakozó változások során a MÁT céljai kibővültek; a vezetők úgy érezték, hogy a szervezet interkonfesszionális jellegénél fogva előkészítője lehet egy később megalakuló vagy újjáalakuló kereszténydemokrata pártnak, de a Társaságba való belépésnek nem volt feltétele a leendő párt melletti elköteleződés. A Társaság Márton Áron nevét választva nem csak az erdélyi püspök előtt akart tisztelegni és örökségét ápolni, hanem a püspök szellemiségével jelölték ki azt az utat, amit saját keresztény közéleti szerepvállalásukról vallottak. A MÁT alapítói egyfajta erjesztői kívántak lenni a társadalomnak. Alternatívát akartak felmutatni a 40 éven keresztül oktatott és kötelezővé tett marxista gazdasági és világnézeti rendszerrel szemben. Szakértőik szerepet játszottak a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény irányelveinek kidolgozásában is.

A MÁT egyik első, nagy sajtónyilvánosságot kapott rendezvénye az 1989. március 11-én megrendezett jubileumi ünnepség volt, amit a névadó erdélyi egyházfő püspökké szentelésének 50. évfordulója alkalmából tartottak az ELTE Egyetemi téri épületének dísztermében. A rendezvényen jelen voltak az állam és a párt részéről Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke és Pozsgay Imre államminiszter. Az egyházak részéről Dékány Vilmos esztergom-budapesti és Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, Jelenits István piarista provinciális és Schweitzer József főrabbi tette tiszteletét. Schőner Alfréd főrabbi, a Magyar Rabbitanács elnöke levéllel köszöntötte az egybegyűlteket, amelyet Keresztes Sándor alapítóelnök olvasott fel. Ugyancsak levélben fejezte ki üdvözletét Páter Szőke János, a nyugat-németországi Magyar Katolikus Papi Szenátus elnöke, Fáy Gedeon, a Németországi Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat vezetője, míg Dankó László kalocsai érsek dísztáviratot küldött. A Márton Áron Társaság kezdetektől fogva nem csak interkonfesszionális jellegét hangsúlyozta, hanem vallotta, hogy az az Európa, amit otthonunknak vallunk, a görög és római kultúrák mellett a zsidó és keresztény hagyományokon épült fel.

A Társaság 106 fő belépésével alakult meg, 1990 folyamán pedig 180 körüli volt a taglétszám. A szervezet költségeit kezdetben külföldön élő magyar Demokrata Néppárti képviselők adományaiból fedezték, majd Kovács K. Zoltán a pénzügyi fedezet biztosítására létrehozta a Márton Áron Found-ot. A MÁT a kelet-közép-európai rendszerváltozások után rögtön felvette a kapcsolatot a külhoni magyarsággal, kiemelten Márton Áron szülőföldjével, Erdéllyel. 2010-ben komoly szerepet vállalt abban, hogy Csíkszentdomokoson (Márton Áron szülőfalujában) létrejöjjön a róla elnevezett egyesület és a püspök személyiségét bemutató múzeum.

A Társaság ma is aktívan járul hozzá ahhoz, hogy Márton Áron püspök példája élő legyen a társadalom számára, és a keresztény társadalmi tanítás pedig Magyarország fontos építőeleme legyen.

Források:

Keresztes Sándor interjúja a Történeti Interjúk Tárában, az Országos Széchenyi Könyvtárban

Kovács K. Zoltán hagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltárban P2264 59/a. A Márton Áron Társasággal kapcsolatos iratok,

A Márton Áron Társaság rövid története a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján