Kereszténydemokrata nemzetközi kapcsolathálózat

A kereszténydemokrata politikai irányzat nevében jelzi egyetemességét, eszmeiségének alapja az egyház társadalmi tanítása. A kereszténydemokrácia előzményeként számon tartott keresztényszocializmus a XIX. századi kezdetektől jellemzően nemzetközi szinten is szerveződött. A kereszténydemokrácia a második világháború után a nemzetközi fórumokon való összehangolt szereplésével döntően járult hozzá az európai egységesülési folyamat sikeréhez.  

Az első, az egyház társadalmi tanításából építkező politikai irányzat, a keresztényszocializmus kialakulása a XIX. század második felére tehető. Már a századelőn is létezett egy fajta laza egyeztető fórum a keresztény állameszmét képviselő közösségek között. 1908-ban Kölnben megalakult egy koordinációs titkárság, amely belga, holland, német, olasz, osztrák, svéd és (akkori) oroszországi lengyel keresztény szakszervezeteket fogott össze, a kezdeményezést azonban az első világháború vihara elsodorta. A XX. században megjelenő kereszténydemokrácia sem fogadta el soha a szélsőségesen nemzetközpontú, nacionalista eszméket, ahogy a háborúkat is elutasította. A nemzetek közös gyarapodásában hitt, és hisz ma is. E szellemi alapállásának köszönhette az irányzat, hogy a két világháború között és a második világháborúban nem kompromittálódott, hanem erkölcsileg szilárdan járulhatott hozzá Európa újjáépítéséhez.

A Kereszténydemokrata Internacionáló tizedik kongresszusa. A kép forrása: idc-cdi.com

Az első hivatalos nemzetközi kereszténydemokrata szervezet 1947-ben alapult meg Új Nemzetközi Csapat (Nouvelles equipes internationales) néven a belgiumi Chaudfontaine-ben. A dátum azért is fontos, mert jelzi, hogy ez volt az első nemzetközi szervezet, amely a nyugati partnerség és az európai egységesülés jegyében, tehát még a NATO-t és az Európa Tanácsot is megelőzve jött létre. Nem véletlenül használták a „hipereurópai” jelzőt. Robert Schuman, aki tervének 1950. május 9-i közreadásával megtette az első lépését az egységes Európa felé vezető úton, maga is elkötelezett kereszténydemokrataként képviselte ezt a politikát, két emblematikus társával, Konrad Adenauerrel és Alcide de Gasperivel együtt. Schuman tervét hat nyugat-európai állam, a Benelux államok valamint Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország elfogadták, létrehozva ezzel az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). A párizsi szerződés értelmében 1951-ben megalakult az ESZAK Közgyűlése is, az Európai Parlament előd intézménye. A Közgyűlésben először a kereszténydemokrata irányultságú képviselők alakítottak nemzetek fölötti csoportosulást. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoportot 1953-ban a Közgyűlés 78 tagjából 38-an alapították meg. Ez a képviselőcsoport, az Európai Parlament vezető csoportjának, az Európai Néppárt frakciójának az elődje.

Az Európai Szén- és Acélközösséget megalapító párizsi szerződés aláírása 1951-ben. Balról: Paul van Zeelande Belgium külügyminisztere, Joseph Bech Luxemburg külügyi- és külgazdasági minisztere, Jospeh Meurice Belgium külgazdasági minisztere, Carlo Sforza olasz külügyminiszter, Robert Schuman francia külügyminiszter, Konrad Adenauer német kancellár, Dirk Stikker holland külügyminiszter és Johannes van den Brink holland gazdasági miniszter. A kép forrása: http://ec.europa.eu/

Az európai integrációtól függetlenül, az Új Nemzetközi Csapat alapjain 1961-ben Santiago de Chilében hívták életre a Kereszténydemokrata Világuniót (World Union of Christian Democrats), amely aztán 1982-ben Kereszténydemokrata Internacionálévá (Christian Democrat International) alakult, 1999-ben pedig a Centrista Demokrata Internacionálé (Centrist Democrat International) nevet vette fel. A szervezet célja a kereszténydemokrata szellemiség terjesztése, hálózatépítéssel, vezetőképző tanfolyamok szervezésével és kiadványok közreadásával. Az internacionálénak emberi jogi, fejlesztési, közgazdasági és ENSZ-összekötői állandó bizottságai vannak. Székhelye Brüsszel. 1994-ben 67 ország kereszténydemokrata pártjait tömörítette, amelyek között 32 volt európai (köztük akkoriban két magyar, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt). Az internacionálénak nemcsak nemzetállamok kereszténydemokrata irányultságú pártjai lehetnek tagjai, hanem regionális és egyéb érdekek mentén szerveződő szövetségek is, mint az Európai Kereszténydemokrata Unió (ma Európai Néppárt) vagy a Kereszténydemokrata Nők Világuniója.

1965-ben a világunió európai tagszervezeteiből a szicíliai Taorminában alakult meg az Európai Kereszténydemokrata Unió (European Union of Christian Democrats, EUCD), amely szorosan együtt haladt az európai integráció építésével. Ahogy a folyamat haladt előre, és elfogadták, hogy az Európai Parlament képviselőit a tagállamok állampolgárai közvetlenül válasszák, ez a fejlemény a pártok számára is új helyzetet teremtett. Az első közvetlen választásra készülve 1976-ban létrejött az Európai Néppárt, amely az Európai Gazdasági Közösség kereszténydemokrata pártjait fogta össze. Kezdetben az Európai Néppárt az EUCD tagjává vált, de ahogy a szervezet erősödött, végül az EUCD olvadt bele Európa vezető politikai közösségébe.

Forrás:

Pascal Fontaine: Út Európa szívébe. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe. (Szerk. Kiss Mária Rita) Barankovics István Alapítvány 2015.

Arbol, Niels: A kereszténydemokrácia Európában. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 1995.

Kereszténydemokrata Internacionálé szócikk Forrás: lexikon.katolikus.hu

Centrist Democrat International, az angol wikipédia szócikke Forrás: en.wikipedia.org

A Centrista Demokrata Internacionálé története Forrás: idc-cdi.com