Kereszténydemokrata Néppárt történeti kronológiája

1988. december. 3.

Megalakul a Márton Áron Társaság (MÁT). Elnökének Keresztes Sándort választották meg.

1989. március 11.

A MÁT nagyszabású ünnepség keretében megemlékezik Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójáról. Az ünnepség az egyház és az államvezetői is jelen vannak. Beszédet mond Keresztes Sándor és Pozsgay Imre.

1989. március 15.

Keresztes Sándor, Matheovits Ferenc és Ugrin József nyilatkozatot tesznek közzé, mellyel meghirdetik a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezését.

1989. április 14.

A KDNP szervezőinek újabb tanácskozása, ahol Keresztes, Matheovits és Ugrin jelenlétében határoznak a párt programjának és alkotmányának kidolgozásáról, valamint felállítják az ideiglenes intézőbizottságot, melynek elnökéül Keresztes Sándort választják meg.

1989. június

Közzétették a KDNP ideiglenes programját.

1989. június 7.

Az Ellenzéki Kerekasztal szavazás során a Kereszténydemokrata Néppárt felvétele mellett dönt. A pártot a tanácskozáson Szakolczai György képviseli.

1989. június 23.

A budapesti József Attila Gimnáziumban (ma: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium) nagygyűlést tart a párt, ahol bejelentették az országos szervezés megindítását.

1989. szeptember 16.

A KDNP párthelyiséget kap a kormánytól Budapest Belvárosában, az Arany János utca 10. alatt.

1989. szeptember 18.

A KDNP is aláírja a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások megállapodását a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Független Kisgazda Párt (FKgP), a Magyar Néppárt (MNP) és Bajcsy-Zsilinszky Társasággal együtt. Tartózkodott a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).

1989. szeptember 30.

Hivatalosan is megalakul a KDNP. Keresztes Sándort választják elnöknek, főtitkárnak Ugrin Emesét. Az elnökség tagjai lesznek: Füzessy Tibor, Hasznos Miklós (pártfőügyész), Seszták László, Lukáts Miklós (országos szervezőtitkár), Gáspár Miklós (országos szervezőtitkár). Az alakuló gyűlésen beszédet mond Antall József, az MDF képviseletében, valamint részt vesz a tanácskozáson számos nyugat-európai kereszténydemokrata szervezet képviselője is.

1990. január 1.

Megjelenik a párt hivatalos választási programja, a Keresztény Út.

1990. március 25.

Az első szabad országgyűlési választások első fordulója, a párt 6,46 %-os eredményt ér el.

1990. április 8.

Az országgyűlési választás második fordulója, végeredményben 21 mandátumot szerez a párt. Egyéniben győzelmet arat Nógrád megyében: Juhász Péter, Kovács Gábor és Tóth Sándor. A képviselőcsoport további tagjai: Balogh Gábor, Cséfalvay Gyula, Csépe Béla, Füzessy Tibor, Gáspár Miklós, Giczy György, Hasznos Miklós, Herczeg János, Inotay Ferenc, Isépy Tamás, Karcsay Sándor, Keresztes Sándor, Lukács Tamás, Lukáts Miklós, Pálos Miklós, Rott Nándor, Seszták László, Ugrin Emese.

1990. április 15.

A KDNP frakciójának kétnapos keszthelyi tanácskozásán sor kerül a tisztségviselők megválasztására. A frakcióvezetőnek Füzessy Tibort, frakciótitkárnak pedig Gáspár Miklóst választják meg.

1990. április 23.

A KDNP országos tisztújító gyűlése. A párt elnökének Surján Lászlót választják meg. Társelnökök lesznek: Birkás János, Lukács Tamás, Pálos Miklós és Varga László. Elnöksége tagok: Dobrányi Zsuzsa, Farkas Péter, Fazekas István, Füzessy Tibor, Harrach Péter, Hasznos Miklós, Marik Pál, Semjén Zsolt, Szilágyiné Császár Terézia, Tóth Sándor.

1990. május 16.

Hivatalba lép az első szabadon választott kormány Antall József vezetésével, amelyben koalíciós partnerként a kisgazdák mellett a KDNP is részt vesz. A KDNP elnöke, Surján László miniszteri tárcát kap, ő vezeti a Népjóléti Minisztériumot.

1990. május 24.

A KDNP további két államtitkári pozíciót is kap, Pálos Miklós a Miniszterelnöki Hivatalba, Isépy Tamás pedig az Igazságügyi Minisztériumba kerül politikai államtitkárként.

1990. június 1.

Lukáts Miklós a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárává nevezik ki, szeptember 14-én majd a Miniszterelnöki Hivatalba kerül.

1990. június

A KDNP-t fölveszik az Európai Kereszténydemokrata Unióba (EUCD).

1990. augusztus 31.

Keresztes Sándor Magyar Köztársaság Vatikánhoz és (később) a Máltai Lovagrendhez akkreditált nagykövetének nevezik ki. Parlamenti mandátumának helyét Surján László veszi át szeptember 11-én.

1990. október 14.

Az 1990-es kétfordulós önkormányzati választásokon (az első fordulót szeptember 30-án tartották) az összesen megválasztott 2165 egyéni képviselőből 5,71 %-os eredményt ért el a KDNP, míg a listás 1954 mandátumból 7,8 %-ot. Budapesten a közgyűlési listára leadott szavazatokban 5 %-ot.

1990. november

A KDNP megalapítja a Barankovics István Alapítványt.

1990. december 16.

Létrejön a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió (IKU). Az alapító elnök: Hölvényi György, alelnök: Balázs Péter, Szabó Marcell, országos szervező titkár pedig Szilágyi Szabolcs és Pósfai Gábor.

1991. február 22.

Létrehozzák a KDNP női tagozatát, vezetőnek Szilágyiné Császár Teréziát választják meg.

1991. március 26-27.

A KDNP országos választmányi gyűlésen. Módosult a párt vezetésének struktúrája. Megszűnt a társelnöki és elnökségi pozíció. Elnökhelyettesnek Varga Lászlót választják meg. Alelnök névsora: Füzessy Tibor, Farkas Géza, Hasznos Miklós, Pálos Miklós, Szilágyiné Császár Terézia.

1992. március 25.

Megalakul a KDNP Protestáns Műhelye, vezetőjének Lukáts Miklóst választják meg.

1992. április 24-26.

Megtartják a párt első kongresszusát Gödöllőn. Átfogó pártprogramot vitattak meg kilenc különböző szekcióban: Ember és társadalom, Ember és gazdaság, Iparpolitika, Energiapolitika, Ember és környezet, A magyar oktatás lehetőségei és fő célkitűzései, A magyar külpolitika alapelvei és lehetőségei, Szociálpolitika, Egészségügy (A hazai egészségügy megújítása. Az ellátás új rendszere), Mezőgazdaság és vidékgazdálkodás, Jogállamiság, érdekvédelem. Surján László pártelnök bejelentette, hogy a KDNP 600 helyi szervezetből és 15 000 tagból áll.

1992. június 18.

Füzessy Tibort választják meg a polgári titkosszolgálatok felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszternek.

1992. november 22.

A párt nagyválasztmányi gyűlésén további hat regionális alelnököt választanak: Birkás János képviselő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyét, Katona György Győr, Komárom, Fejér, Vas és Veszprém megyét, Kovács Kálmán Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét, Mészáros Gyula Heves, Nógrád és Pest megyét, Rusznák Miklós Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Ursprung János pedig Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyét. Rubovszky György ügyvezető titkárként az elnökség tagjává választják.

1993. november 16.

Latorcai János, ipari és kereskedelmi miniszter belép a KDNP-be.

1994. május 8. és 29.

Az országgyűlési választásokon a párt a szavazatok 5,7 %-át szerzi meg, és 22 mandátumot nyer. Egyéniként jut be a parlamentbe: Leitner Gábor Pest megyéből, Pálfi Dénes Zala megyéből, Rapcsák András Csongrád megyéből. Listáról: Csépe Béla, Füzessy Tibor, Gáspár Miklós, Giczy György, Hasznos Miklós, Isépy Tamás, Ivanics István, Keresztes Sándor, Kovács Kálmán, Latorcai János, Mészáros Gyula, Pálos Miklós, Rubovszky György, Rusznák Miklós, Semjén Zsolt, Surján László, Szakál Ferenc, Szilágyiné Császár Terézia és Varga László.

1994. június 4.

Ismét Füzessy Tibort választják meg a KDNP frakcióvezetőjének.

1994. június 25.

Ismét Surján Lászlót választják meg elnöknek a párt országos választmányi gyűlésén. Öttagú elnökséget állítottak fel, amely a következő választmányi gyűlésig irányítja a pártot. Surján László pártelnök mellett, az elnökhelyettes három alelnök: Mikola István, Giczy György és Latorcai János. (Bekerült az elnökségbe még Csenger-Zalán Attila) Surján László kudarcnak értékeli a párt választási szereplését.

1994. szeptember 16.

Latorcai János határozza meg a KDNP főpolgármester-jelöltnek, aki mögé később az MDF és a Fidesz is felsorakozik.

1994. december 11.

Az 1994-es önkormányzati választásokon, amit immáron egyfordulósként tartottak a KDNP 44 polgármesteri pozíciót és 428 képviselői helyet szerzett. Latorja János végül 28,42 %-ot ért el, Demszky Gábor 36,28 %-kal nyert.

1995. január 29.

Az országos tisztújító választmányi gyűlésen Giczy Györgyöt választották meg a párt elnökének (211 szavazatot kapott, amíg Surján László 189-et). Ügyvezető alelnök Füzessy Tibor lett. Alelnöki tisztséget Gáspár Miklós, Harrach Péter, Mizsei Zsuzsanna, Pálos Miklós és Surján László lett.

1995. február 19.

Füzessy Tibor a párt ügyvezető alelnökké történt megválasztása után megürült a frakcióvezetői tisztségre Isépy Tamást választotta meg a frakció, helyettesének Csépe Bélát.

1995. június 17.

A KDNP országos választmányi gyűlésén Latorcai Jánost választották meg a választmány elnökének.

1996. április 14.

A párt belső konfliktusának első szervezeti jele: felállt a párt belső vitáit vizsgálni hivatott ad-hoc bizottság. A három főből álló bizottság vezetője Gärtner József.

1996. április 16.

Füzessy Tibort választották a parlament alelnökévé.

1996. december 14.

A KDNP országos tisztújító választmányi ülésén ismét Giczy Györgyöt választották a párt elnökévé, a 186 leadott szavazatból 158-at kapott meg. (Az ellenjelölt Latorcai János volt.) Az ülés kezdetén 23 küldött elhagyta a tisztújító gyűlést, így maradtak 188-an. A két napos értekezlet másnapján a választmány felszólította Isépy Tamást, hogy mondjon le frakcióvezetői tisztségéről.

1997. január 7.

Isépy Tamás és négy képviselőtársa keresetére a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletben megsemmisítette a december 14-15-i választmányi ülés határozatait.

1997. február 12.

Keresztes Sándor és Varga László megalapítják a Barankovics-platformot, amellyel a párt egységének helyreállítását szeretnék elérni.

1997. február 15.

A párt országos választmányi gyűlésén a 254 küldöttből 186 jelent meg, akik elfogadták az elnökség azon előterjesztését, hogy a párt adósságállományának rendezése az elnökség kezébe kerüljön, így megnyílt a lehetőség a székház eladására is.

1997. március 8.

A KDNP a Barankovics-platform működését hivatalos megszünteti. Közben az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) nevében Wim van Velzen Budapesten kijelentette, hogy segítséget vállal a párton belüli viták rendezésében.

1997. március 10.

A KDNP frakciója megerősítette frakcióvezetői tisztségében Isépy Tamást.

1997. április 28.

A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint meg kell semmisíteni az 1994 december országos választmány határozatait, és ismételt tisztújítást kell tartani a KDNP-nél. 14 képviselő a döntés hatására levélben lemondásra szólítja fel Giczy Györgyöt. A levél aláírói: Csépe Béla, Isépy Tamás, Ivanics István, Keresztes Sándor, Kovács Kálmán, Latorcai János, Leitner Gábor, Mészáros Gyula, Pálfi Dénes, Rapcsák András, Rubovszky György, Semjén Zsolt, Surján László, Varga László.

1997. június 21.

A KDNP megtartja a december 14-15-i választmányi gyűlés helyett kiírt tisztújítást, ahol ismét Giczy Györgyöt választották meg a párt élére. 133 szavazatot kapott, amíg az ellenjelölt Semjén Zsolt 102-őt. Választmány elnökévé Mizsei Zsuzsannát választották, alelnökökké pedig Báthory Gábort, Gáspár Miklóst, Semjén Zsoltot, Pálos Miklóst és Ursprung Jánost. A választmányi gyűlésen az alapszabályt is módosították, melynek értelmében a pártelnök jogosultságot kapott a pártból való kizárásra.

1997. július 7.

A frakciócsoport többsége elítélte Isépy Tamás pártból való kizárását.

1997. július 14.

Az EUCD kizárta tagjai közül a KDNP-t, mert a párt vezetése az ígéretével ellentétesen folytatta együttműködését a MIÉP-pel való együttműködés.

1997. július 15.

Az alapszabály-módosítást követően a frakció többsége kizártnak tekintette Füzessy Tibort, aki ezzel a döntéssel elvesztette parlamenti alelnöki tisztségét, valamint Gáspár Miklóst, Hasznos Miklóst.

1997. július 21.

A betiltott Barankovics-platform Kereszténydemokrata Szövetség Egyesület néven működik tovább.

1997. július 25.

Isépy Tamás bejelentette a KDNP frakciójának jogi megszűnését.

1997. augusztus 17.

Megalakul és elfogadja alapszabályát a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), ami a KDNP-ből kizártak gyűjtőszervezete kívánt lenni.

1997. augusztus 30.

Az MKDSZ Surján Lászlót választotta elnöknek, valamint nyilatkozatban a hasonló szellemiségű pártokkal való együttműködésről döntöttek.

1997. szeptember 1.

Isépy Tamás átadta a Fidesznek 11 volt KDNP-képviselő felvételi kérelmét, amit a parlament alkotmányügyi bizottsága 17-én jóváhagyott. A KDNP volt frakciójának más tagjai vagy az MDF-hez csatlakoztak, vagy a Giczyt támogatók megőrizték függetlenségüket.

1997. szeptember 23.

A Fidesz frakcióvezető-helyettesévé választották Isépy Tamást és Latorcai Jánost.

1997. október 16.

A Fidesz és az MKDSZ választási együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás értelmében a Fidesz területi és országos listáin MKDSZ tagok is helyet kapnak.

1997. október 25.

A KDNP országos választmányi ülésén lemondott alelnöki tisztségéről és felfüggesztette tagságát Keresztes Sándor és Semjén Zsolt. A választmány emellett elutasította a Fidesszel való együttműködést, míg az FKgP-vel valót elfogadta.

1997. december 13.

A KDNP országos választmánya Füzessy Tibort ügyvezető alelnökké választotta, alelnök lett Fekete György és Hasznos Miklós.

1998. február

Megjelenik a KDNP választási programja, „A családok pártja vagyunk” alcímmel. Az MKDSZ választási programja pedig „Egészséges társadalom – kiegyensúlyozott növekedés” címmel jelenik meg.

1998. február 11.

Az FKgP és a KDNP választási együttműködést kötött egymással, amely azonban csak annyit tartalmaz, hogy a 2. fordulóban az esélyesebb jelölt számára visszaléptetik majd saját indulóikat.

1998. május 10 és 24.

A KDNP az országgyűlési választások első fordulóján csak a szavazatok 2,59 %-át éri el, így nem jut be az Országgyűlésbe. Állami támogatásra azonban jogosult, mert 1 %-nál jobb eredményt ért el. Május 24-én a még versenyben lévő képviselő jelöltek a szavazatok 0,31 %-át kapják meg.

1998. július 8.

Az MKDSZ alelnökét, Harrach Pétert az Orbán-kormány szociális és családügyi miniszterévé nevezik ki.

1998. június 13.

A KDNP országos választmánya ismét Giczy Györgyöt választotta meg párt elnökének, kihívója Gáspár Miklós volt.

1999. szeptember 17.

A Fidesz és az MKDSZ választási együttműködést kötött egymással, amelyben megállapodtak abban, hogy a következő választásokon közös jelölteket indítanak.

2000. február 5.

A KDNP-ből kizárt és kilépett politikusok megalakítják a Törvényes Kereszténydemokrata Néppártot. A közösség Varga Lászlót választották meg elnöknek, az elnökséget mellette Kovács K. Zoltán, Rapcsák András és Szakolczai György. Kinyilvánították, hogy a KDNP-n belül csak az 1997. június 21-i országos választmányt tekintik legitimnek (az ott született döntést azonban nem).

2000. december 9.

Az MKDSZ tisztújító közgyűlésén két társelnököt választanak Surján László és Harrach Péter személyében.

2001. június 9.

A KDNP országos választmánya Bartók Tivadart választotta meg a párt elnökének.

2001. november 29.

A KDNP, az MDNP, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokraták Szövetsége részvételével új párt jön létre Összefogás Magyarországért Centrum (ÖMC) néven, elnöke Kupa Mihály.

2002. április 7. és 21.

A harmadik magyar köztársaság negyedik országgyűlési választásain a KDNP-t is magába foglaló ÖMC végül nem jutott a parlamentbe (3,9 % szavazattal), az MKDSZ jelöltjeit is felvonultató Fidesz pedig 40,07 % (55 ezer szavazattal) második lett az MSZP mögött.

2002. május 27.

A Fidesz frakción belül létrejött a kereszténydemokrata tagozat, amelynek védnökségét Orbán Viktor vállalta el.

2002. szeptember 26.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy jogszerűtlen volt a KDNP 1997. június 21-22-i országos választmányi gyűlésének lebonyolítása.

2002. november 2.

A KDNP a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján új országos választmányi gyűlést tart megtámadott ’97-es országos választmánya helyett. Varga Lászlót választja elnökének a párt, alapszabályának pedig a Törvényes Kereszténydemokrata Néppárt alapszabályát fogadja el. Három elnökhelyettest: Harrach Pétert, Mikola Istvánt és Semjén Zsoltot valamint három alelnököt: Latorcai Jánost, Básthy Tamást és Nógrádi Lászlót választanak, akik az elnökséget alkotják.

2003. június 28.

A május 17-én elhunyt Varga László helyébe Semjén Zsoltot választja a párt országos választmánya a párt elnökének.

2003. december 6.

A KDNP tisztújító országos választmányi ülésén megerősítették pártelnöki tisztségében Semjén Zsoltot, a párt választmányának elnöke pedig Latorcai János lett. (A párt engedélyezi a kettős tagságot a testvérpártokkal kapcsolatban, amely a Fidesz és az MDF.)

2004. május 23.

A KDNP kongresszusán a párt 60. évfordulóját ünnepelte.

2006. január 12.

Orbán Viktor és Semjén Zsolt a két párt közös listaállításáról írt alá megállapodást, amely az önkormányzati választásokra is érvényes.

2006. április 9 és 23.

Megtartják az ötödik parlamenti választásokat, ahol a KDNP a Fidesszel közösen indult. A szavazatok 42,03 %-át szerezve meg második helyen végzett az MSZP mögött (nem egészen 64 ezer szavazattal).

2006. május 8.

Kilenc év után ismét létrejön az önálló KDNP frakció, amely Semjén Zsoltot választja vezetőjéül. A képviselőcsoportot 23-an alkotják: Básthy Tamás, Deák András (halála után, 2007-ben Rétvári Bence veszi át helyét), Firtl Mátyás, Hargitai János, Harrach Péter, Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János, Lukács Tamás, Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Nagy Andor, Nagy Kálmán, Nógrádi László, Puskás Tivadar, Rubovszky György, Salamon László, Semjén Zsolt, Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László.

2006. június 9.

Harrach Pétert a parlament alelnökének választják.

2006. december 27.

A KDNP országos választmánya újabb négy évre Semjén Zsoltot választotta pártelnöknek.

2007. május 14.

Az Európai Néppárt ismét tagjának választja a KDNP-t.

2009. június 7.

A Fidesz-KDNP közös listája 56,4 %-ot ér el az európai parlamenti választásokon, így 14 képviselőt küld az Európai Parlamentbe az Európai Néppárt frakciójába (köztük Surján Lászlót).

2010. április 11 és 25.

A hatodik országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 %-ával a mandátumok több mint kétharmadát szerzi meg, összesen 263-at.

2010. május 14.

Latorcai Jánost választják a KDNP alelnökének. A párt frakcióvezetője Harrach Péter lett.

2010. május 29.

Semjén Zsolt a második Orbán-kormány tárca nélküli minisztere, (június 1-én) a nemzetpolitikáért és az egyházi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese lesz. A párt további hat államtitkári pozíciót kapott. A KDNP frakcióját 36 képviselő alkotja: Aradszki András, Bagdy Gábor, Básthy Tamás, Bús Balázs, Firtl Mátyás, Földi László, Habis László, Hargitai Jánost, Harrach Péter, Hoffman Pál, Hoffmann Rózsa, Kalmár Ferenc András, Karvalics Ottó, Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János, Lukács Tamás, Michl József, Móring József Attila, Nagy Andor, Nagy Kálmán, Pálffy István, Puskás Tivadar, Rétvári Benve, Rubovszky György, Salamon László (listás mandátumát később Gaál Gergely kapja meg), Sáringer-Kenyeres Tamás, Semjén Zsolt, Seszták Miklós, Seszták Oszkár, Simicskó István, Soltész Miklós, Spaller Endre, Szászfalvi László, Tarnai Richárd, Varga László, Vejkey Imre. 2010 szeptemberében Schmitt Pál listát helyét Stágel Bence, az Ifjúság Kereszténydemokrata Szövetség elnöke kapja meg (2013 nyarán azonban lemondott tisztségéről).

2010. október 15.

Az október 3-i önkormányzati választásokat követően megalakul az új fővárosi közgyűlés Tarlós István főpolgármester vezetésével. A pénzügyekért felelős polgármester-helyettessé Bagdy Gábort választották meg.

2010. december 18.

Megerősítette pozíciójában Semjén Zsoltot a párt országos választmánya. Alelnökökké Bagdy Gábort, Harrach Pétert, Kalámr Ferencet, Rétvári Bencét, Seszták Miklóst, Simicskó Istvánt és Surján Lászlót választották meg, míg a választmány elnökének ismét Latorcai Jánost.